2013. november 15., péntek

Man in Love~ (Infinite) Soyun. 24. Fejezet.~

Haza sétáltam. Otthon ledőltem a kanapéra, fejemre raktam a párnát, és meditáltam.Elfáradtam.
-Szia Noona. - hallottam meg egy halk hangot.
-Te miért vagy itthon? - motyogtam.
-Mindenkinek dolga volt. Nekem nem. Inkább pihentem.
Leveszem a párnát a fejemről, és mit látok? Cicám egy szál boxerban, vizes hajjal, csokival a szájában áll előttem. Még a nyál is összefolyt a számban, olyan guszta volt a kis vékony testével.
-Gyere ide! - kapom el a kezét és magamra húzom. -Adj a csokiból. - doromboltam neki, mire elpirult.
-Zavarba hozol. - motyogta.
-Pedig nem kéne zavarban lenned. - adtam az ajkaira egy puszit. -Max nekem, de nagyon. Inspiritek ezrei, ölnének ezért a látványért; Te, csoki, és egy boxer. Maga a megtestesült képernyőn keresztül látott álom. - minden szó után, mint egy vessző, csókot adtam a nyakára. Felsóhajtott. -Úgy szeretem, hogy ilyen esetlen vagy, és nem esel nekem azonnal, mint a legtöbb pasi tenné. - állára adtam egy apró csókot.
-Ennek meg van az oka. - motyogta.
-Tudom. - ajkait vettem célba, először csak lágyan csókoltam meg, majd biztosabban, és nyelvemmel bebocsátást kértem a nyelvéhez. Csoki íze volt, édes és csábító. Könyökével támaszkodva volt fölöttem, így egyik kezem a hátára vezettem, másikat pedig a még vizes hajába. Azok a puha tincsek...
Még jó, hogy volt egy nagyon de nagyon pici önuralmam, mert ha az a pici nem lett volna, akkor Myungsoo rajta kap, ahogy épp elveszem Cica szüzességét a kanapén. Pedig már megint belelendültem a dologba. Ez a fiú sírba visz. Na meg Myungsoo. Annak is póló nélkül kell ám előttem mászkálnia, mint pók a hálóján. Cica egy ideig kerülte a kanapé közélet... Naná, hogy azért mert ott fetrengtem mint egy giliszta a betonon, esőben. Közben meg vigyorgott a szemtelen kölök, ahányszor rá néztem.
-Kell valami hobbi. - fordultam a támla felé, hogy ne lássam a két fiút, ahogy dumálnak éves közben. Két csábítás! Kész kínszenvedés ez a mai nap. -Fiúk, hol van Dongwoo? - kérdeztem.
-Nem tudjuk. Elvileg este jön Woohyun és Sunggyu is Vele van.  - mondta L.
-Rá kell gyújtanom. - másztam le a kanapéról, és mint egy zombi, úgy vonszoltam be magam a szobámba, elő kotortam a cigim és kimentem a mosókonyha erkélyére. Jó kis hely szerintem, nyáron mindig ide hozom ki a ruhaszárítót, és nem kell várni mire megszárad, ott fél óra, és meglesz, nyáron persze.  Leültem, fejem a hideg beton falnak nyomtam, és rágyújtottam. Két száll cigi után leapadt a libidóm, a gyomromban a görcs picit feloldódott, agyamról a vörös köd elszállt. Végre tudtam gondolkodni, és nem azt kántálta az agyam, hogy:  Menj és tépd le a ruhát a két fiúról, és tedd magadévá őket. Megkönnyebbülés volt.
Jóval hat óra tájt, mire kész voltam a vacsorával, megjött Dongwoo, Sunggyu, és Woohyun.
Majd az öcsém és Ayu. Az öcsém elment zuhanyozni, Ayu pedig letelepedett mellém. Fejem a vállára raktam.
-Meg fogok bolondulni. - motyogtam.
-Na, miért? - kérdezte.
-A két fiú őrületbe kerget. - sóhajtottam. -Tudod mi a helyzet köztem, meg Cica és Myungsoo közt. - bólintott -Na, Én totál kész vagyok. Ma majdnem megerőszakoltam Jongot, amúgy hagyta magát - Ayu felkuncogott. -És aztán meg L járkált itt előttem egy szál nadrágban. Úgy láttam nem volt rajta boxer - az utolsó mondatot suttogtam.
-Miért nem támadtad le Myungsoo-t is?-suttogta vissza Ayu.
-Nem tudom. - motyogtam.
Még pár percig vegetáltam a vállán, aztán felálltam, mert csengettek.
-Kinyitom. - álltam fel mikor Sungyeol indult volna. Bólintott, és leült Ayu mellé. -Igen? - nyitottam ajtót, aztán felnéztem, mert a papucsom fél úton elhagytam.
-Oh, azt hittem Sungyeol fog ajtót nyitni. - na ez az a hang amitől úgy fel megy bennem a pumpa, hogy kiviszi a plafont.
-Van pofad ide tolni a képed? Azok után amit tettél? - ordítottam rá. Felnevetet. -Rendben, Te provoláltál. - elkaptam a haját és kirángattam a dorm elé. -Te utolsó ringyó! - kezdtem el pofozni, mire Ő is támadott. Olyan pofont adott, hogy kihasadt az ajkam, és bele mart a hajamba. Úgy vertem akár a dobot. -Megmondtam, hogy ha meglátlak még egyszer, szét téplek Te ribanc. - nyomtam a földre úgy arcon könyökölt, hogy kihasadt az arcom. Hülye cipzár!
-Soyun engedj el vagy megbánod! - sipitozott alattam.
-Hangosabban! - martam a hajába.
-Soyun! Mi az eget csinálsz? - rohantak ki a fiúk. Dongwoo és Gyu alig tudtak leszedni Cherinről.
-Engedj el! - kapálóztam.
-Dehogy engedlek. Normális vagy? - förmedt rám.
-Szia Sungyeol! - állt fel Cherin és rá köszönt.
-Hozzá ne szólj az öcsémhez Te ribanc! - ugrottam volna neki újra, de Dongwoo lefogott.
-Mert megtiltod? - nézet rám.
-Neked igen. - mondtam.
-Hogy oda ne rohanjak. - gúnyolódott.
-Hogy a jó.... - haraptam le a véget. -Ütne el egy kamion! - mondtam undorral.
-Mit akarsz itt Cherin? - kérdezte Yeol. Sose hallottam ilyen keménynek a hangját.
-Téged! Hiányzol. - nyávogott.
-Te nekem pedig nem. - láttam, hogy megfogja Ayu kezét.
-Szép pár vagytok. De nem sokáig. Ezt garantálom. - kuncogott.
-Elfelejtheted. Sungyeol az Én barátom és az is marad. Egy ilyen olcsó ribanc nem fog keresztbe tenni. - mondta Ayu.
-Csak hiszed. - nevetett fel. -Milyen volt az amerikai drogos élet Yun? - nézett rám.
-Te! Te voltal! - kiszabadultam Dongwoo karjaiból és újra neki rohantam. Ököllel kezdtem verni, de Ő is engem. -Takarodj az életünkből. - fogtam a torkát. Egy centire se engedtem el. Pedig a levegőben voltam mert Sunggyu és Dongwoo fogtak.
-Vigyáz hová lépsz majd. Mert ezt még megkeserülöd. - mondta a torkát fogva.
-Én foglak hamarabb megölni téged Cherin Lee. Az életemre esküszöm. Kitépem a szíved, és oda adom a kóbor kutyáknak. - sziszegtem rá. A fiúk úgy néztek rám, mint egy zombira. -Megkeserülöd amit tettél. A Te piti fenyegetéseid semmik az enyémhez képest. - feszültem meg. -Saját kezűleg foglak megfojtani. És nem mással fogom elvégeztetni, mint ahogy Te tervezed. Mert tudom, hogy tervezel. Nagyon jól ismerlek. Kevés vagy Te hozzám. - léptem hátra, ki Dongwoo karjaiból. -Majd meglátod! Te egy lépést, Én kettőt. Pont úgy mint Te régen fenyegettél, most Én is azt teszem, és fájni fog. De nem nekem.  - sarkon fordultam és bementem a dormba. Ayu és Sungyeol előttem jött, mert megtoltam az öcsém Ayu pedig húzni kezdte be.
Sungjong azonnal rohant a fürdőbe, és hozott vizes kendőt, meg elsősegély dobozt.
-Nem kell szívem. - fogtam a kezét, homlokom az övének döntöttem, szemeim becsuktam. Ott térdelt előttem, Én pedig a széken ültem az asztalnál.
-Akkor legalább had töröljem le a vért. - mondta. Kiegyenesedtem, és hagytam, hogy letörölje az arcom.
-Ez kevés lesz így. - hallottam L hangját, majd éreztem a kezét az arcomon. -Sungjong, te a kezét, Én pedig az arcát. - mondta. Nem láttam mit reagált rá Cica, de éreztem ahogy a kezem is kezdi lemosni.
-Noona, két körmöd felrepedt. Nem kéne inkább kórház? - kérdezte.
-Jobb kezekben vagyok nálatok. - néztem rá. Bólintott.
Myungsoo elkezdte az arcom alkohollal fertőtleníteni, majd leragaszgatta.
-Elmondanátok, ki volt ez a nő? - kérdezte Gyu.
-Ez igen hosszú, és fájdalmas sztori, de ígérem, mindent elmondok, amint lesz újra lelki erőm rá. - álltam fel. Sunggyu bólintott, Én pedig bementem a szobámba. Nem tudom miért, de Myungsoo és Sungjong jöttek velem, és két oldalról mellém feküdtek. Sungjong a hátamnál, szorosan ölelt, arcom Myungsoo mellkasába furtam, Ő is ölelt, de csak a derekam. Megnyugodtam köztük, rám tört a reszketés, majd az álom, és el is aludtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése