Reggel feszült volt a hangulat. Dongwoo és Sungyeol is próbálkozot, Én pedig rendre levegőnek néztem Őket. Tudok Én kemény is lenni, nem csak kedves csupa szív Yun, aki a lelkét kidolgozza a fiúk miatt.
-Hol a cukor? - állt meg mellettem Myungsoo.
-Ott. - mutattam jobbra. Előttem hajolt át a cukorért. Éreztem, hogy direkt csinálta. Plusz, ahogy visszahajolt orra érte az enyémet.
-Noona, hol a farmerom? Tudod, az amelyik kicsit szaggatott elől. - jött be Sungjong, az ingét befelé gombolva.
-Nekem jó vagy ruha nélkül is. - mondtam, mire felnézet, és vörös lett a feje. Szerintem a perverz fejem miatt pirult így el.
-Vicces vagy Noona. - motyogta.
-Tudom Én azt. - nevettem el magam. -Gyere ide, kihagytált két gombot. - intettem neki. Myungsoo meg ott állt mellettem, épp kávézot. Sungjong oda jött elém, Én pedig újra kezdtem gombolni. Láttam, hogy ahányszor hozzá értem, libabőrös lett, és az arcom nézte. -Yun, mit főzöl ma? - kérdezte L.
-Még nem tudom, vásárolni is kell mennem. Miért? - néztem rá.
-Csinálsz valami sütit is? - kérdezte mosolyogva, Én meg csak pislogtam.
-Ha akarsz akkor igen. - ajkain, nem az a gúnyos, hanem, az az igazi, szívből jövő mosolyka volt.
-Szeretnék. - mondta.
-Oké. - néztem Sungjongra. -Kész is vagy. A nadrág pedig ott van a szekrény bal sarkában, az alsó polcon asszem. De inkább nézd meg először, ha nincs akkor megkeresem. - bólintott és elszökelt. Myungsoo is elment öltözni, kint pedig esni kezdet. Szeretem az esőt, de a nyári záport még jobban. Ekkor beugrott, hogy az első heten, nyár vége volt, egy kicsit eláztam, de megjelent Tom. Bőr kabátját a fejem fölé emelte, és megkérdezte, tudok angolul!? Elnevettem magam. Hevesen bólogatva, törölgettem az arcom, és ahogy felpillantottam.. ott állt maga a tökéletes pasi! De tényleg. Kék szem, szőkés barna haj, magas, teste izmos, két karján tetoválás. Szerelem volt első látásra. És rá két hónapra, baj jött baj hátán, az életem felfordult, olyan dolgokat tettem amire Ő kért, s Én vakon megbíztam benne. Egy évre rá, verni kezdet. Először nem volt durva, csak megmutatta, ha ellenkezem, többet, és nagyobbat kapok. Aztán ahogy kezdet tisztulni a fejem a rózsaszín ködtől, úgy próbáltam ellenkezni. Akkor kaptam az első heget. Nem akartam bevenni a szert amit vett, amivel velem akart elszállni. És cserébe, fogta a bicskáját, és egy egyenletes vágást ejtett rajtam... És ez így ment, egész két hónappal ez előttig. Megszöktem amikor ki volt ütve.
Egyik kezem a csípőmre szorítottam ahol a vágások voltak, másikkal pedig megtámaszkodtam az ablakon.
-Soyun, jól vagy? - hallottam meg Woohyun ijedt hangját.
-Mi a baj? - jelent meg Hoya is.
-Jól vagyok. Nincs baj. - töröltem le a szemem.
-Biztos? - kérdezte Hoya.
-Igen. Csak fáradt vagyok. - legyintettem.
-Rendben. - bólintott Woohyun. Neki álltam mosogatni, majd miután elmentek elpakoltam a szét dobált dolgokat. Leültem a kanapéra, és csak ültem. Magam elé meredtem, és csak akkor eszméltem fel, amikor a fiúk megjöttek. Este volt már. Semmi kaját se csináltam.
-Soyun? Jól vagy? - kérdezte Sunggyu. Ő látott meg először.
-Nem. Nem vagyok. - hajtottam le a fejem.
-Soyun! - szaladt hozzám Sungyeol.
-Szédülök. - hazudtam.
-Gyere. - segített fel.
-Fiúk, sajnálom, nem főztem semmit. - mondtam.
-Semmi baj, rendelünk valamit, most inkább pihenj. - mondta Woohyun.
Bementünk a szobámba, ott pedig lefeküdtem. Persze Sungyeol magamra hagyott, Én pedig csak bámultam a plafont.
Este írtam egy SMS-t Ayuminak, aztán elolvastam amit Seungho írt. Lesokkoltam!
-Jang Dong Woo! Azonnal vonszold be a valagad! Mi a jó Istent csináltál már? - kiabáltam ki. Na most kap a fejére!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése