Mindig is jól tudtam palástolni hogy félek. De most hogy egyedül voltam Soyunnal teljesen eluralkodott rajtam.
-Kimostam az itt maradt ruháid. Öltözz át s nyugodj meg.-egy apró bólintáson kívül másra nem futotta. Yun kiment én pedig levettem a ruhát amiben felléptem. Egy fekete csőszárú farmer és egy mélykék, dekoltált felső. A farmer már rajtam volt mikor résnyire nyilt az ajtó és Seongyeol kíváncsi buksija kukucskált be rajta.
-Talán kíváncsi vagy valamire cica?-kuncogtam rajta s a felsőmért mentem a székhez. Ahogy odaértem vas karok záródtak össze a derekam körül, s nem eresztettek.
-El sem hiszem hogy a legcsodálatosabb nő az enyém.-dorombolta a fülembe miközben az orra hegyével a nyakamat cirógatta. A gerincem teljesen megremegett és örjítő vágy fogott el hogy rámásszak. Megfordultam óvó kezei között s belekapaszkodtam az ingébe.
-Ha így folytatod teljesen megrontasz.-kuncogtam, s ajkam az övére tapasztva dobtam el a félelmet.
-Én megrontalak téged, te pedig engem. Kölcsönös romlásban veszünk részt.-cirógatta ajkaival a nyakamat.
-Nappal egy angyal, az ágyban egy démon.-doromboltam a fülébe, mire az a dögös félmosoly húzódott az ajkára. A szívem lehetetlenül félrevert, a fejemben pedig minden eltűnt. Akartam őt! Mindennél jobban. De lent várnak ránk, szóval most nem lehetünk együtt úgy. Majd mikor már senki sem figyel, elrablom. Ahogy ezek a dolgok jutottak eszembe, láttam Yeol szemeiben hogy ő is pontosan ugyan ezeket gondolja.
-Amint nem figyelnek.-csókolt meg szenvedélyesen.
-Ne turkálj a fejemben.-mosolyogtam ahogy apró puszikat lehelt a számra.
-Szeretlek Park Ayumi.-ejtette ki a szavakat őszintén a szemembe nézve.
-Én is szeretlek Lee Seongyeol.-nyomtam a homlokom az övéhez.
-Minél hamarabb lemegyünk, annál hamarabb jöhetünk fel.-suttogta pajzán vigyorral.
-De mielőtt lemennénk, felveszem a pólóm.-nevettem.
-Anélkül is gyönyörű vagy.-simította végig mindkét oldalamat. Furcsa hogy mennyire meg tud nyugtatni már csak a jelenléte is.
-Póló nélkül menjek le? A fiúk többsége nagyon örülne nekem.
-Meg se próbáld.-morogta fülig vörösödve a féltékenységtől. Hogy szerethettem bele ennyire? Vajon ha előbb ismerem meg, Changminnal sem maradtam volna addig? Vagy ha meg sem ismerem most Dongwoo barátnője lennék? Ezekre mind nem tudom a választ, de arra biztosan tudom hogy feltétel nélkül és halálosan szeretem őt. Felvettem a toppot és lementünk a többiekhez. Ahogy lassan végignéztem mindenkin tudtam hogy ők a családom, az én mentsváraim. Mindenkivel koccintottam a MMA örömére. Lassan mindenki annyit ivott hogy kezdtek kidőlni. Vicces volt látni Cheolyongot és Dongwoot amint fennhangon éneklik az Oh Sole Mio-t. Habár bevallom őszintén Changsun feje viccesebb volt mikor Byunghee és Seungho elkezdtek nekem táncolni, miközben Yeol ölében ültem. Sanghyun nem volt annyira elemében mint szokott.
-Mi a baj?-kérdeztem tőle mikor a konyhában csak ketten maradtunk.
-Hiányzol.-hajtotta le bánatosan a fejét-Hiányoznak az esték mikor átrohansz hogy Joon zaklat. Vagy mikor elalszol a kanapén és felviszlek.
-Mikor te keltessz mindenkit.-kapcsolódott be Seungho-A puszik mikor elmész mellettünk vagy csak mikor eszedbe jut.
-Nekem is mind hiányzik.-hajtottam le a fejemet s egy könnycsepp buggyant ki a szememből az emlékek miatt.-Igérem több időt fogok otthon tölteni.-mosolyogtam rájuk és mindkettőnek nyomtam az arcára egy puszit. Ők átölelve Sanghyun a hajamra, Seungho a homlokomra csomott egy puszit. Ahogy kimentünk a konyhából Sunggyu elrángatta őket inni, én pedig visszakozva vonultam Yeolhoz.
-Itt az ideje megszökni.-sandított körbe Seongyeol és úgy sompolyogtunk majd rohantunk mintha valami rosszat tennénk és attól lennénk betojva hogy lebukunk.
-Végre kettesben.-zárta be maga mögött az ajtót.
-És mit szeretne csinálni az úr, kettesben egy magamfajta hölggyel?-játszottam miközben kék karmaimat néztem.
-Ünnepelünk Miss Park.-döntött hanyadt s fölém támaszkodott majd csókokkal halmozta el először ajkaimat, utána a nyakam és a felsőtestem.
Remegve vettem a levegőt s tüzesen, lassan testünk egybeforrt. Teljesen megfeledkeztem a problémákról, s a stresszről amit a Melon Music Awards okozott. Másnap reggel Yeol hozott taxival próbára, mert Cheolyong még hazaugrott átöltözni.
-Este ugye te is jössz az MMA-re?-pislogtam rá boci szemekkel.
-Mi nem lettünk jelölve.-simította ki az egyik tincsemet az arcomból.
-Értem.-hajtottam le szomorúan a fejemet.
-De otthon nézlek és ha szeretnéd átmegyek hozzád. Igaz reggel próba, de úgy is taxival megyek be.-emelte fel vígasztalón a fejem s rám mosolygott.
-Alig várom.-öleltem meg s teljesen hozzá bújtam.
-Este várlak.-szorított magához, majd elengedett hogy mehessek próbára. Kiszálltam az autóból, s integetve vártam hogy elmenjen. Totálisan lelombozott hogy nem lehet ott velem, így unottan totyogtam fel próbára. Minden úgy ment mint a karikacsapás, s annyira belefeledkeztem a napba hogy a limóban tértem magamhoz ami engem vitt az MMA-ra.
-El is felejtettem izgulni.-pislogtam nagyokat a sötétített üvegre. Halk kopogás jelezte hogy kinyithatják-e az ajtót. Egy utolsó nyugtató lélegzet után jeleztem hogy mehet a menet. Ahogy kinyílt az ajtó, sikoltozó tinik zaja csapta meg a fülem. Végighaladtam mosolyogva a vörösszőnyegen, egy-két rajongóval kezet is fogtam, meg néhány rózsát elfogadtam. A bemutató színpadon álltam egy kicsit, majd hátramentem ahonnan a nagy stadion nyílt. Szóltak hogy várjak egy picit és ne egyedül menjek a helyemre. A percek teltek és vártam vajon kikkel vonulok. Mikor megjelent Dujun azt hittem összeesek. Junhyungba és Dongwoonba karolva kísértek végig egészen a székemig.-Köszönöm.-hajoltam meg majd leültem.
-Nekünk megtiszteltetés.-csókolt kezet Yoseob és Hyunseung. Na most Yeol tuti szétveti az ideg, amitől nekem apró gonosz mosolyra húzódott az ajkam.
-Mi az?-foglalt helyet mellém Hyung.
-Ja, semmi.-kuncogtam újra. Mikor megkaptam a díjat, igen kaptam egyet a Best New Act of the year-t nyertem meg. Mikor átvettem azt hittem elbőgöm magam olyan boldogság fogott el. S ahogy a színpadra léptem Mirrel az oldalamon ez volt életem legjobb koncertje. Közvetlenül utánam az EXO lépett fel. Annyira cukik voltak hogy megölelgettek.
-Gyönyörű.-hajolt meg Tao s kezetcsókolt. Még jó hogy a kamerák nem vették, Seongyeol a TVt is kivágta volna. Mire vége lett, Junhyunggal megbeszéltük hogy rappelni fog a kövi dalomban. A Shinee pedig felkért hogy szerepeljek a klipjükben mint Kibum titkos szerelme. Az ügynökeink egyből ráharaptak. De én nem kívántam mást csak hogy otthon lehessek Yeol karjaiban. Mire haza értem a TV még ment de a szerelmem bealudt.
-Cica gyere felmegyünk.-suttogtam a fülébe, ő pedig felállt s csukott szemekkel kellett felvezetnem. Bebújtam mellé az ágyba, s elaludtam a karjaiban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése