Úgy robbant be a bejárati ajtó, mintha tank jött volna be.
-Idióta! - kiabált Yeol.
-Te beszélsz? - kiáltott vissza Dongwoo. Kiléptem, ezek meg egymásnak esve verték egymást.
-Hoya, vagy fiúk, mindegy, csak gyertek gyorsan! - kiabáltam most Én és oda szaladtam a két földön fetrengő egyedhez, Woohyun és Hoya szedte szét Őket, Én túl kevés voltam hozzá.
-Engedj! - kapálózott Yeol. Lekevertem neki egyet.
-Mind kettő takarodik a szobámba. AZONNAL! - ordítottam el magam mire leálltak.
A fiúk elengedték őket, és félve néztek rám. Nagyon mérges lettem.
-Gyerünk! - löktem meg őket. Mire elindultak. Becsaptam magam után az ajtót, és megálltam a fiúk előtt. -Magyarázatot. Most. - mondtam higgadtan. Egymás szavába vágva kezdtek magyarázni. -Elég! Először egy! - szóltam rájuk.
-Rámászott Ayura. Ott volt náluk! - mondta Yeol.
-És ezt miből gondolod, hogy rá mászott? Rajta feküdt? Megdugta előtted? Vagy mi az Isten? - förmedtem rá.
-Nem. - mondta.
-Hát akkor meg? Te meg miért mentél Ayuhoz? - néztem Dongwoora.
-Filmet néztünk. Mint rég. - mondta Dongwoo.
-Na, és akkor most magyarázzátok már el a hülye fejemnek, hogy akkor miért estetek egymásnak? - karba font kezekkel néztem rájuk.
-Provokált! - mutatott Yeol Dongwoora.
-Nekem esett. - mondta Dongwoo.
-Két vadbarom! - csaptam őket nyakon. -Arra nem gondoltok, hogy EZ Ayunak rossz? És nekem? Szeretlek titeket, Ti vagytok a mindenem, és a többiek. És azt látni, hogy szét veritek egymást, fáj! - mondtam hidegen. -Addig amíg nem rendezitek el magatok közt ezt a dolgot, ne is szóljatok hozzám. Dongwoo, Te pedig kurvára hagyd békén Ayut mert legközelebb Én esek neked, de az fájni fog! Yeol, Te pedig higgadj le! Ayu nem egy tárgy, amit birtokolsz! - kinyitottam az ajtót, és kimentem.
-Soyun! - szólt utánam Sungyeol. De nem válaszoltam.
És ez ment egész nap. Ők könyörögtek nekem, hogy szóljak hozzájuk, Én pedig levegőnek néztem őket.
Este minden dolgom végeztével bementem a szobámba, és ledőltem. A plafont bámulva feküdtem.
-Szia. - kuszott a látóterembe egy buksi.
-Szia. - mosolyogtam rá.
-Mizu? - hajolt az ajkaimra Sungjong.
-Mmm. Nem sok. - mondtam a csók után.
-Csokit? - vett elő egy tábla csokit.
-Jöhet. - lefeküdt mellém, Én pedig a mellkasára feküdtem. Kibontotta a csomagot, és egy kocka nekem, egy kocka neki alapon majszoltunk.
-Mit csinált a két hyung? - kérdezte.
-Dongwoo volt Ayunál, filmeztek, az öcsém pedig azt hitte rámászott. Sungyeol meg neki esett. - sóhajtottam, és hasra fordultam, állam a vállára helyeztem, ő pedig a hajam piszkálta.
-Én alaptalanul senkinek se esnék neki. - mondta.
-Oh, de kis harcias vagy Cica. - kuncogva adtam egy puszit a nyakára. Felsóhajtott.
-Szeretem ha ezt csinálod, meg az ajkaidat. - motyogta.
-Tényleg? - suttogtam a nyakába.
-I..igen. - motyogta.
-Többet nem kapsz! - nevetve dőltem a hátamra.
-Gonosz vagy Noona. - mondta.
-Rá érzel a jóra, aztán meg telhetetlen leszel. - magyaráztam.
-Már rá éreztem. - jelent meg előttem.
-Uh, de gyors vagy! - nevettem.
Ajkaival halgatatott el. Bal kezét a tarkómra simitotta és még közelebb húzta a fejem. Szinte falta az ajkaim.
-Már késő, rabod lettem Noona, és nem tudok ellene mit. - mondta.
-Ezt olyan szépen mondtad. - hatódtam meg.
-Sajnálom. Nem akartam könnyeket csalni az arcodra. - puszilt meg.
-Ezek öröm könnyek szívem. - mosolyogtam rá.
-Akkor megnyugodtam. - mosolygott.
-De mostmár alvás, reggel korán kelés, mert próba, aztán fellépés. - adtam egy puszit az ajkaira.
-Igenis Noona. - kuncogott.
-Jó éjt. - bújtam hozzá amikor lefeküdt.
-Neked is. - suttogta. Szorosan megölelve aludtunk el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése