Hát ez a karácsony sem olyan mint a többi. Nagyon sokat nevettem ahogy egymást húzzák, olyanok mint Dara, Sanghyun és én otthon. Na miután Yeol kibolondozta magát vissza ült mellém. S kivettem egy rakat képet a cipős dobozból.
-Ez mikor készült?-másztam bele Yeol ölébe és Soyun felé fordítottam egy képet.
-Huh... azt hiszem ez akkor volt, amikor végzős voltam... -Nem, apa itt jelentette be, hogy elveszi anyudat, erre Te, fogtad és szőke lettél, majd rá két hétre, kiszedted a fejem a budiból, és szét verted a két srácot. Majd a diri megfenyegetett, erre Te rá graffitiztél egy pucér csajt a sulira. Akkor csináltam ezt amikor csináltad.-mondta neki Seongyeol.
-Basszus tényleg!-vágta magát homlokon. Aztán pedig Woohyun talált egy igen durva képet Yun-ról és kiderült hogy Yeol eladta azokat régen. Ahogy rápillantottam Woo-ra egyből lesütöttem a szemeimet. Nem tudom meddig lehettünk fent, de én nem bírtam tovább így gyorsan elaludtam Yeol kezei között. Éreztem ahogy kimegy alólam a talaj és megébredtem, de amint újra vízszintesben éreztem magam kicsit éberen de még aludtam. Éreztem hogy kis idő múlva elkezdek fázni, így összekuporodtam automatikusan, majd valaki betakart és a homlokomra nyomott egy puszit. S végül teljesen elsüllyedtem az álmok világában. Arra sem keltem fel hogy Yeol befeküdt mellém vagy sem. Másnap reggel ölelő kezek között kócos fejjel pislogtam Seongyeol mellkasára. Szemem onnan nyakára majd felrepedt ajkára siklott és automatikusan felültem. Szemeim kitágulva pislogtam rá, ő pedig csak rám sandított.
-Feküdj vissza...-nyüszögte és széttárta a karjait.
-Mi történt veled?-húzódtam hozzá közel és hozzáértem az ajkához. Megfogta lágyan a csuklómat és a mellkasára tette.
-Semmi.-simította végig az arcomat.
-A semmitől nem szakad fel a szád!-szűkítettem össze a szemeimet.
-Ne foglalkozz vele.-nyomott puszit az orromra.
-Hát de...-tette mutató ujját a szám elé.
-Ne foglalkozz vele!-hajolt közelebb s szemeivel rabul ejtett, ekkor megkordult a hasam-Jó időzítése van.-kuncogott s lágyan megcsókolt. Lassan öltöztem fel és végig Yeolt néztem, ő pedig engem.-Jobban tetszik mikor ugyan ezt csinálod, csak visszafelé!
-Bolond!-kuncogtam fel és az ölébe ülve vettem magamra a cipőmet. Ő pedig átkarolta a derekamat és nem akarta engedni hogy felálljak.-Engedj el!-nevettem kapálózva.
-Na mi ez a sípolás?-nyitott be Soyun mosolyogva.
-Segítség!-döntöttem hátra a fejem és úgy nevettem, s felé kapálóztam.
-Engedd el te bolond.-forgatta meg a szemeit.
-Dehogy engedem!-szorított meg jobban és kinyomta belőlem a lelket is.
-Megfojtasz!-nevettem.
-Na jó!-állt fel Seongyeol velem a kezei között és lábra állított-Most öltözzünk.-vitt a szekrényéhez.
-De én már felöltöztem.-néztem fel rá könyörgően. Erre csak nyomott az arcomra egy puszit és a fenekemre csapva tolt arrébb.
-Szeretlek!-hajtottam hátra a fejem, s nyomott rá egy cuppanósat. Soyun már lelépett és én is utána mentem, mivel biztosan a konyhában van.-Jó reggelt!-mentem be mosolyogva és ekkor láttam meg hogy Woo arca is össze van verve.
-Jó reggelt!-mosolygott rám ő is felszakadt szájjal és pár moncsival a szeme alatt.
-Hát veled meg mi történt?-álltam meg előtte ledöbbenve, s hozzá akartam érni a vörös foltok egyikéhez de ő is megfogta a kezem.
-Nekimentem az ajtónak.-sandított Yun-ra aki csúnyán nézett rá.
-Ahha...-álltam oda Soyun mellé s ekkor jött be Yeol, Sunggyu és Hoya.-Akkor te nekimentél az ajtónak.-mutattam Dongwoo-ra -Neked pedig nem lényeges hogy miért van felszakadva a szád.-mutattam életem szerelmére.-Bunyóztak mi?-fordítottam a fejem Yun felé ő pedig bólintott.-Oké! Akkor szóval!-csaptam össze a két kezem.-Amíg nem veszitek észre magatokat, nem szólok egyikőtökhöz sem!
-Ayumi!
-Ayu!-kiabálták egymás után. Én a számat egy láthatatlan cipzárral zártam be majd láthatatlan lakatot tettem rá és eldobtam a kulcsot.
-Ne csináld cica!-jött közelebb Yeol és könyörgő szemekkel nézett.
-Yun kérlek!-néztem rá.
-Nézz magadba fiam!-fogta meg a csuklómat és leültetett az asztalhoz hogy egyek, s elém tett egy tányért. Hoya és Woohyun beült mellém és enni kezdtem. Egész nap próbált hozzám szólni Yeol de úgy tettem mintha nem is hallanám. Mikor pedig a párom nem volt ott Woo próbálkozott.
-Felmentem.-álltam fel és felmentem a szobába. Magamra csuktam az ajtót és arccal borultam az ágyba. Mély lélegzeteket véve emeltem fel az arcomat és az állam alá csúsztattam a kézfejemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése