-Muszáj volt Őt is elhívni? Velem olyan bunkó. - vedelni kezdtem.
-Szerintem tök aranyos. És úgy látom jól kijön a fiúkkal is. - mondta Haru.
-Aha. - mondtam, leraktam a poharat, és becsípve indultam a fiúkhoz. -Na, Cica fiú, úgy látom beilleszkedtél. - kuncogtam.
-Nem vagyok...
-Nekem igen. - nyomtam egy cuppanós puszit az ajkaira, aztán betámadtam Hyunt, és elvittem táncolni.
-Te szent Isten! - nyögtem a fejem fogva. Jonghyun feküdt mellettem, meztelenül, ami nem új, jó párszor láttam már csak akkor józan voltam, és mentségemre legyen, de ellen álltam, csak, ő túl vonzó, és már jól ismeri a gyenge pontjaim... Na szóval, nehezen kimásztam az ágyából, aztán felkapdostam a cuccom, és irány haza. Mármint a koli szoba.
Gyoran lezuhanyoztam mivel üres volt az egész szoba, biztos Taemin elment valahová.
-Mond, hogy nem csináltam semmi rosszat! - szóltam a telefonba miután Haru felvette.
-Neked is szia. - nevetett.
-Szóval berugtam de istenesen. - sóhajtottam.
-Be, konkrétan lekaptad Taemint, aztán elvitted Jonghyunt táncolni, aztán felmentél az asztalra, és lenyomtál egy szkriptízt, és bugyiban meg melltartóban vitted szobára Jonghyunt. - hadarta.
-Soha többet nem iszok. - fogtam a fejem.
-Ezt mondtad a múltkor is, igaz most kicsit bedurvultál, eddig csak hányásig ittál aztán Jonghyun vitt szobára, de most... Asszem Minho le is kamerázott.
-Megölöm. - sziszegtem.
-Na, de megyek, mert dolgom van este benézek. Szia.
Lerakta.
-Szörnyű vagyok. - fogtam a fejem. -Részeg és józanon is, igazán sajnállak. - hallottam Taemin hangját.
-Neked senki se osztott lapot. - álltam fel.
-Azt hittem jobb fej leszel, mint Haru, de Te is olyan csaj vagy aki csak a farokra hajt. - akkora pofont adtam neki, hogy a feje el is fordult.
-Nem tudsz rólam semmit sem! - fújtattam. Fogtam magam és otthagytam. Sétálni akartam. Hogy jön ő ahhoz, hogy ítélkezzen felettem? Kinek képzeli magát? Egyedül jutottam oda ahová, és Ő így beszél velem. Nekem nincs Gucci nadrágom, se Versace pólóm, mint neki. Voltaképpen, nekem senkim sincs, a fiúkon és Harun kívül. Anyu egyedül nevelt, aztán meghalt én pedig ide jöttem és tanulni kezdtem. Dolgoztam, keményen, hogy bejussak, hisz a tökéletes, és kitűnő eredményeim kevesek ahhoz, hogy egy ilyen neves suliba kerüljek. És bent is maradjak, megtartva az ösztöndíjat.
-Ne ítéld el. Nincs szülője, egyedül van amióta ismerjük. És ez a kis buli tegnap csak kikapcsolja. Keményen dolgozik, és ugye itt áll a hátamnál? - mondta Jonghyun. Akkor léptem be az aulába, Ők pedig ott ültek.
-Igen. - mondta Kibum aki pont rám nézett. Taemin hátra is fordult.
-Nem kell a lesajnáló nézés Cica fiú, nem mindenki arany kosárba született. - sarkon fordultam, és a szobánkig meg se álltam. Haru írt, hogy nem tud jönni, mert tanulni kell, holnap dolgozat lesz neki. Az ágyba vetettem magam, és hasra fordulva, feküdtem. Taemin hamar megjött, éreztem, hogy néz, mondani is akar valamit, de inkább elment a fürdőbe.
Pár nap telt, de egy szót se beszélünk Taeminnel. Én tanulok, Ő meg hol órán van, hol itt, szintén tanul. Nekem pedig már fáj az orrom a szemüvegem miatt. És még maradt kilenc tétel, amit meg kell csinálnom.
-Éhes vagyok. - hajoltam a karomra.
-Hoztam pizzát, kérsz? - hallottam Taemin hangját.
-Rendelek magamnak, nehogy majd azt mond, kieszlek a vagyonodból. - morogtam.
-Annyira cinikus vagy. Nesze! Nekem egy nagy amúgy is sok. - elém rakott egy tányért, rajta három szelet pizza.
-Kutyának meg tessék! - morogtam. De azért jól esett a két pizza. Persze mint mindig, most is tanulás közben aludtam el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése