Irresistible Lips~ (BTOB) Lexa 24.Fejezet ~

Szilveszteri cipellőm

Szilveszteri ruhám

A húgom egy buldózer. 

-Fáj minden részem. - mondta Eunkwang. 

-Nekem is. - másztam ki az ágyból. Aludtunk úgy három órát. Miután szabad lett a fürdő, Én is készülődni kezdtem. Fekete testhez simuló ruhát vettem fel, hozzá a kedvenc cipőm. Én vezettem, mert nem akartam inni, persze a fiúknak meg volt engedve, de azért mértékkel. 

-Táncolsz velem? - mosolygott rám Peniel 

-Persze. - nevettem fel. Leraktam a táskám, és megfogtam Peniel mancsát. Letáncoltunk két számot, aztán Eunkwanggal is egyet, csak utána mosdóba kellett mennem. Így egy puszit adtam a párom ajkaira. Elrohantam a mosdóba, elvégeztem a dolgom, majd kezet mostam, picit rendbe szedtem a sminkem. Amikor kiléptem, Sungjae állt velem szembe. 

-Hát Te? - néztem rá. 

-Utánad jöttem. Eunkwang mondta, hogy hívtalak? Otthon nem tudtam veled beszélni. - dugta zsebre a kezeit. 

-Igen. Mondta. De nem tudtalak visszahívni. - túrtam a hajamba. 

-Soyun! Ne csináld ezt velem kérlek. - lépett hozzám. 

-Mit? Nem tettem semmit. - ijedtem meg. 

-De. Megbolondulok, hogy nem érhetek hozzád. - mondta, és megcirógatta az arcom. 

-Sungjae, ne csináld ezt kérlek. - motyogtam. Lehajolt, hiába van rajtam magas sarkú, így is magasabb tőlem, és megcsókolt. Pislogtam mint Rozi a moziban. De végül két tenyerem közzé fogtam az arcát és visszacsókoltam. Sokkal másabb a csókja mint leaderé. És az érintése is. Neki nyomot a falnak, és hozzám simult. 

-Látod? Te se tudsz ellenállni, mint Én neked. - hajolt a nyakamra. Ekkor kapcsoltam. 

-Engedj el. - toltam el. 

-De.. 

-Engedj már el az Isten szerelmére! - ripakodtam rá. Elrohantam, egész ki a klub elé. Persze jött utánam. 

-Sajnálom! Én... - kezdte, de mire feleltem volna megjelent leader, és ellökte tőlem Sungjaet. 

-Megmondtam, hogy Soyun az Én barátnőm. - mondta Sungjaenak.

-Kit érdekel? - mondta Jae. 

-Fiúk! Nem kell rajtam összekapni. Fejezzétek be! - álltam közéjük. 

-Láttam, hogy megcsókolt. - mondta mérgesen Eunkwang. 

-Elakartad mondani? - fogta meg a karom. 

-Igen. El. Csak előtte levegőzni akartam. - mondtam könnybe lábadt szemekkel 

-De tudod mit? Én végeztem veletek. Miattam biztos nem fog szét menni a csapat, mert ha így folytatódik tovább az lesz. - elengedett, Én pedig léptem kettőt hátra, aztán már csak azt hallottam, hogy Sarah a nevem kiáltja, dudálás, és egy hatalmas csattanás. Észleltem, hogy valaki zokogva veszi ölbe a fél testem, aztán semmi. Minden sötét lett.