Reggel furcsa módon arra ébredtem, hogy nem ébredtem semmire.
-Alex Morrison!-kiabáltam a teljes nevét mikor a konyhába totyogtam. Tudom hogy utálja a nevét ezért mikor keresem mindig azt kiabálom hogy visszakiabáljon. Mondjuk ilyenkor mindig hátulról akar megtámadni és kinyírni, de rendszerint megmenekülök. Semmi válasz és semmi gyilkossági kísérlet. Hát akkor biza nincs itthon.-Végre lazulhatok.-sóhajtottam fel és leültem az asztalhoz amin ki volt készítve nekem a reggeli ami mellett egy papírlap virított.
„Drága hugicám! Mivel még olyan édesdeden aludtál, nem volt szívem felébreszteni. Eunkwanggal leszek ma, de sietek haza. Legalábbis vacsorára biztos itthon leszek. Kkkkk~
Pusszant Soyun♥”
-Na még szívet is kaptam.-nézegettem pár pillanatig a cetlit. Fogtam a tányéromat és bevonultam a kanapéra és addig váltogattam a csatornákat amíg valami nézhető horror-t nem találtam. Megreggeliztem s elmosogattam magam után, mikor visszamentem éppen elkezdődött az új horrorfilm a Démonok között.-Csodás.-morogtam mivel már láttam. Végignéztem az összes horrort amit adtak mert jobb dolgom sem volt, utána pedig elmentem lezuhanyozni. Éppen egy szál törölközőben jöttem ki a fürdőből mikor megjöttek a nővéremék. De tényleg mindenki itt volt.
-Na, máskor is jövök.-vigyorgott rám Changsub.
-Legközelebb ha előbb jössz, megmoshatod a hátamat.-kacsintottam rá és elnevettem magam.
-Szavadon foglak.-csillogtak a szemei mint a cukortól túlpörgött gyereknek.
-Csak szeretnél.-vonultam be nevetve a szobámba és magamra kaptam a szexi fehérneműk fölé egy rövidnadrágot és egy toppot. Letelepedtem a nappaliban és beültem Peniel és Sungjae közé a kanapéra.-Mi a baj?-böktem oldalba Jae-t aki olyan cuki szomorú fejet vágott azt hittem felzabálom.
-Semmi.-motyogta. Na ha azt hiszi ennyivel megússza akkor már most elcseszte. Amint egyedül találom, elkapom és kiszedem belőle.
-Ugh, pillanat.-pattantam fel. Elvonultam a mosdóba s mikor kézmosás után kijöttem Ilhoon támaszkodott a falnál. Gondolom a mosdóra várt így szó nélkül elindultam vissza a többiekhez, mire a fejemnél megtámaszkodott a hogy nem tudtam elmozdulni.
-Beszélnünk kell.-lehelte az arcomba én pedig elkábultam az illatától.
-Mit akarsz?-kérdeztem elhaló hangon, mire elmosolyodott.
-Sajnálom hogy bunkó voltam. -dorombolta.
-Ughm.-nyeltem egy hatalmasat-S-sem-semmi baj.-akadoztak a szavak a torkomban.
-Valahogy majd kárpótollak az elmúlt napokért.-villantott egy féloldalas mosolyt.
-Nem szükséges.-vigyorogtam mint egy idióta elvörösödve és vakartam zavartságomban a tarkóm-Úgy hallom nekem szóltak.-bújtam ki a kezei közül és megiramodtam a többiekhez. De elkapta valaki a karom és berántott a szobámba. -Sungjae, ne ijesztgess!-kaptam a szívemhez.
-Bocsánat.-mosolyodott el.
-Na mi a baj?-húztam az ágyamhoz.
-Ugyebár nyilvánvaló hogy tetszik nekem a nővéred.-nézte az ölében nyugvó kezeit.
-Igen, tudom.-bólintottam.
-Tegnap megkérdeztem hogy miért nem jön velem össze.-motyogta.
-Ezt is tudom.-fogtam meg a kezét-Figyelj, miért vártál eddig ezzel a kérdéssel?
-Mert...-gondolkozott el egy pillanatig-Féltem hogy nemet mond.
-Jaj te.-vakartam meg a tarkómat-Tudod mi volt az első benyomásom mikor megtudtam hogy Eunkwanggal van?
-Mi?-nézett fel meglepetten.
-Az hogy nem ő akit szerelemből szeret. Kwang aranyos meg minden,de...
-De?
-Nem hozzá való. Sosem az olyan pasik jöttek be Lex-nek mint Eunkwang.
-Hát akkor kibe szerelmes?-értetlenkedett. Hát persze hogy ez a mondat maradt meg a fejében, miért nem fogtam inkább be a számat?!
-Hát tudod...-vakartam zavartan újra a fejem-Mindig is az olyan srácok jöttek be neki mint te.
-Te most szívatsz.-döbbent le.
-Ha szívatnálak mást mondtam volna.
-Köszönöm.-ölelt meg és gondolkozva kivonult a szobámból.
-Na a napi jó cselekedetem is megvolt.-sóhajtottam és az ágyra csapva mentem vissza a többiekhez. Hoon olyan ravasz kiskutya szemekkel nézett rám azt hittem megbolondulok, így kerültem a szemkontaktust mert mindig elvörösödtem mikor összepillantottunk.
-Na mi az baby?-rántott az ölébe Changsub.
-Én Hyunsik ölébe készültem ülni.-pislogtam felocsúdva mire Sik elröhögte magát.
-Na na! Nem adlak én senkinek.-röhögött Sub.
-Na gyertek enni.-jött be mosolyogva Lexa-Hát te hol ülsz.-fékezett le mellettem.
-Iderántott ez a zakkant.-meregettem boci szemeket.
-Milyen kaja?-kapott fel Sub a hóna alá és úgy vitt ki a konyhába.
-Héé. -röhögtem-Segítség! Nem bírok lábra állni.-röhögtem miközben kapálóztam, bárhogy akart letenni Changsub mindig hason kötöttem volna ki a padlón. Ilhoon szemforgatva jött oda és kivett Sub keze alól és lábra állított.-Köszi, asszem.-pislogtam azokba a barna szemekbe.
-Szívesen.-bámult vissza én pedig nem bírtam elfordítani a pillantásomat.
-Itt van már csak hely.-húzódott arrébb Sub hogy odaférjünk. Most a két srác közé kell ülnöm? Odaültem közéjük és Yunra pislogtam pánikos szemekkel, ő pedig felvonta a szemöldökét. Szemeimmel először Hoon-ra sandítottam majd Sub-ra. Soyun pedig alig bírta visszatartani a nevetését. Összeszűkített szemekkel néztem rá mire nem bírta tovább és elnevette magát. Miután megvacsoráztunk beültünk a kanapéra és mivel nálam volt a távirányító horrorra kapcsoltam a TV-t. Vicces volt mikor Eunkwang és Jae sikongattak egy egy résznél. Én a földön összekuporodva néztem Peniel vállának döntve a fejemet.
-Elfogyott a popcorn.-hívta fel a figyelmemet Lex.
-Hozok.-fogtam meg a tálat és kivonultam vele a konyhába. Betettem a mikróba a kukoricát és eszembe jutott hogy van még csoki. Nyújtózkodni kezdtem érte mire valaki hátulról a hasamra simította a kezét. Meglepetten fordultam meg és újra elvesztem Hoon íriszeiben. Teljesen leblokkolva álltam, ő elnyúlt a jobb kezével és levette nekem a csokoládét. Megint! Előttem tartotta de nem tudtam elfordítani a pillantásomat róla. Lassan közeledni kezdett felém én pedig lehunytam a szemeimet, míg ajkunk majdnem összeért. De a mikró csipogott hogy végzett és leállt. Eltávolodott tőlem én pedig lassan feleszméltem, s fejemet megrázva kiöntöttem a tálba a popcorn-t. Ilhoon elvette tőlem és bevitte a többieknek, amíg én a csokit szorongattam. Bevonszoltam magam a nappaliba és újra leültem a TV elé, de nem tudtam figyelni semmire mert leblokkolt az agyam és csak Ilhoon-on járt.
-Ma ki sem lépek innen!!!-kiabálta el magát Eunkwang.
-Ennek meg mi a baja?-pukkasztotta ki a buborékomat.
-Miért erre raktad?-nézett boci szemekkel rám.
-Ja hogy csak nem félsz?-vigyorodtam el gonoszul.
-Ezért ma itt alszunk! Mert én tuti ki nem megyek!-mutatott az ajtóra.
-Mindenki?-pislogtam.
-Mindenki.-tette karba a kezeit és kihúzta magával Minhyuk-ot a konyhába hogy ne legyen egyedül.
-Akkor előveszem a szekrényből a pokrócot.-motyogtam és bementem a szobába s megcsináltam Hyunsik helyét. Na ne csesszetek fel agyilag hogy most Hoon-nal fogok aludni!!!! Ezek után??!!-Lexa.-kaptam el a karját és berántottam a szobámba.
-Mi az?-értetlenkedett.
-Ilhoon...-estem arccal az ágyra.
-Alex Morrison!-kiabáltam a teljes nevét mikor a konyhába totyogtam. Tudom hogy utálja a nevét ezért mikor keresem mindig azt kiabálom hogy visszakiabáljon. Mondjuk ilyenkor mindig hátulról akar megtámadni és kinyírni, de rendszerint megmenekülök. Semmi válasz és semmi gyilkossági kísérlet. Hát akkor biza nincs itthon.-Végre lazulhatok.-sóhajtottam fel és leültem az asztalhoz amin ki volt készítve nekem a reggeli ami mellett egy papírlap virított.
„Drága hugicám! Mivel még olyan édesdeden aludtál, nem volt szívem felébreszteni. Eunkwanggal leszek ma, de sietek haza. Legalábbis vacsorára biztos itthon leszek. Kkkkk~
Pusszant Soyun♥”
-Na még szívet is kaptam.-nézegettem pár pillanatig a cetlit. Fogtam a tányéromat és bevonultam a kanapéra és addig váltogattam a csatornákat amíg valami nézhető horror-t nem találtam. Megreggeliztem s elmosogattam magam után, mikor visszamentem éppen elkezdődött az új horrorfilm a Démonok között.-Csodás.-morogtam mivel már láttam. Végignéztem az összes horrort amit adtak mert jobb dolgom sem volt, utána pedig elmentem lezuhanyozni. Éppen egy szál törölközőben jöttem ki a fürdőből mikor megjöttek a nővéremék. De tényleg mindenki itt volt.
-Na, máskor is jövök.-vigyorgott rám Changsub.
-Legközelebb ha előbb jössz, megmoshatod a hátamat.-kacsintottam rá és elnevettem magam.
-Szavadon foglak.-csillogtak a szemei mint a cukortól túlpörgött gyereknek.
-Csak szeretnél.-vonultam be nevetve a szobámba és magamra kaptam a szexi fehérneműk fölé egy rövidnadrágot és egy toppot. Letelepedtem a nappaliban és beültem Peniel és Sungjae közé a kanapéra.-Mi a baj?-böktem oldalba Jae-t aki olyan cuki szomorú fejet vágott azt hittem felzabálom.
-Semmi.-motyogta. Na ha azt hiszi ennyivel megússza akkor már most elcseszte. Amint egyedül találom, elkapom és kiszedem belőle.
-Ugh, pillanat.-pattantam fel. Elvonultam a mosdóba s mikor kézmosás után kijöttem Ilhoon támaszkodott a falnál. Gondolom a mosdóra várt így szó nélkül elindultam vissza a többiekhez, mire a fejemnél megtámaszkodott a hogy nem tudtam elmozdulni.
-Beszélnünk kell.-lehelte az arcomba én pedig elkábultam az illatától.
-Mit akarsz?-kérdeztem elhaló hangon, mire elmosolyodott.
-Sajnálom hogy bunkó voltam. -dorombolta.
-Ughm.-nyeltem egy hatalmasat-S-sem-semmi baj.-akadoztak a szavak a torkomban.
-Valahogy majd kárpótollak az elmúlt napokért.-villantott egy féloldalas mosolyt.
-Nem szükséges.-vigyorogtam mint egy idióta elvörösödve és vakartam zavartságomban a tarkóm-Úgy hallom nekem szóltak.-bújtam ki a kezei közül és megiramodtam a többiekhez. De elkapta valaki a karom és berántott a szobámba. -Sungjae, ne ijesztgess!-kaptam a szívemhez.
-Bocsánat.-mosolyodott el.
-Na mi a baj?-húztam az ágyamhoz.
-Ugyebár nyilvánvaló hogy tetszik nekem a nővéred.-nézte az ölében nyugvó kezeit.
-Igen, tudom.-bólintottam.
-Tegnap megkérdeztem hogy miért nem jön velem össze.-motyogta.
-Ezt is tudom.-fogtam meg a kezét-Figyelj, miért vártál eddig ezzel a kérdéssel?
-Mert...-gondolkozott el egy pillanatig-Féltem hogy nemet mond.
-Jaj te.-vakartam meg a tarkómat-Tudod mi volt az első benyomásom mikor megtudtam hogy Eunkwanggal van?
-Mi?-nézett fel meglepetten.
-Az hogy nem ő akit szerelemből szeret. Kwang aranyos meg minden,de...
-De?
-Nem hozzá való. Sosem az olyan pasik jöttek be Lex-nek mint Eunkwang.
-Hát akkor kibe szerelmes?-értetlenkedett. Hát persze hogy ez a mondat maradt meg a fejében, miért nem fogtam inkább be a számat?!
-Hát tudod...-vakartam zavartan újra a fejem-Mindig is az olyan srácok jöttek be neki mint te.
-Te most szívatsz.-döbbent le.
-Ha szívatnálak mást mondtam volna.
-Köszönöm.-ölelt meg és gondolkozva kivonult a szobámból.
-Na a napi jó cselekedetem is megvolt.-sóhajtottam és az ágyra csapva mentem vissza a többiekhez. Hoon olyan ravasz kiskutya szemekkel nézett rám azt hittem megbolondulok, így kerültem a szemkontaktust mert mindig elvörösödtem mikor összepillantottunk.
-Na mi az baby?-rántott az ölébe Changsub.
-Én Hyunsik ölébe készültem ülni.-pislogtam felocsúdva mire Sik elröhögte magát.
-Na na! Nem adlak én senkinek.-röhögött Sub.
-Na gyertek enni.-jött be mosolyogva Lexa-Hát te hol ülsz.-fékezett le mellettem.
-Iderántott ez a zakkant.-meregettem boci szemeket.
-Milyen kaja?-kapott fel Sub a hóna alá és úgy vitt ki a konyhába.
-Héé. -röhögtem-Segítség! Nem bírok lábra állni.-röhögtem miközben kapálóztam, bárhogy akart letenni Changsub mindig hason kötöttem volna ki a padlón. Ilhoon szemforgatva jött oda és kivett Sub keze alól és lábra állított.-Köszi, asszem.-pislogtam azokba a barna szemekbe.
-Szívesen.-bámult vissza én pedig nem bírtam elfordítani a pillantásomat.
-Itt van már csak hely.-húzódott arrébb Sub hogy odaférjünk. Most a két srác közé kell ülnöm? Odaültem közéjük és Yunra pislogtam pánikos szemekkel, ő pedig felvonta a szemöldökét. Szemeimmel először Hoon-ra sandítottam majd Sub-ra. Soyun pedig alig bírta visszatartani a nevetését. Összeszűkített szemekkel néztem rá mire nem bírta tovább és elnevette magát. Miután megvacsoráztunk beültünk a kanapéra és mivel nálam volt a távirányító horrorra kapcsoltam a TV-t. Vicces volt mikor Eunkwang és Jae sikongattak egy egy résznél. Én a földön összekuporodva néztem Peniel vállának döntve a fejemet.
-Elfogyott a popcorn.-hívta fel a figyelmemet Lex.
-Hozok.-fogtam meg a tálat és kivonultam vele a konyhába. Betettem a mikróba a kukoricát és eszembe jutott hogy van még csoki. Nyújtózkodni kezdtem érte mire valaki hátulról a hasamra simította a kezét. Meglepetten fordultam meg és újra elvesztem Hoon íriszeiben. Teljesen leblokkolva álltam, ő elnyúlt a jobb kezével és levette nekem a csokoládét. Megint! Előttem tartotta de nem tudtam elfordítani a pillantásomat róla. Lassan közeledni kezdett felém én pedig lehunytam a szemeimet, míg ajkunk majdnem összeért. De a mikró csipogott hogy végzett és leállt. Eltávolodott tőlem én pedig lassan feleszméltem, s fejemet megrázva kiöntöttem a tálba a popcorn-t. Ilhoon elvette tőlem és bevitte a többieknek, amíg én a csokit szorongattam. Bevonszoltam magam a nappaliba és újra leültem a TV elé, de nem tudtam figyelni semmire mert leblokkolt az agyam és csak Ilhoon-on járt.
-Ma ki sem lépek innen!!!-kiabálta el magát Eunkwang.
-Ennek meg mi a baja?-pukkasztotta ki a buborékomat.
-Miért erre raktad?-nézett boci szemekkel rám.
-Ja hogy csak nem félsz?-vigyorodtam el gonoszul.
-Ezért ma itt alszunk! Mert én tuti ki nem megyek!-mutatott az ajtóra.
-Mindenki?-pislogtam.
-Mindenki.-tette karba a kezeit és kihúzta magával Minhyuk-ot a konyhába hogy ne legyen egyedül.
-Akkor előveszem a szekrényből a pokrócot.-motyogtam és bementem a szobába s megcsináltam Hyunsik helyét. Na ne csesszetek fel agyilag hogy most Hoon-nal fogok aludni!!!! Ezek után??!!-Lexa.-kaptam el a karját és berántottam a szobámba.
-Mi az?-értetlenkedett.
-Ilhoon...-estem arccal az ágyra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése