Man in Love~ (Infinite) Ayumi 42.Fejezet~

Hát ez a karácsony sem olyan mint a többi. Nagyon sokat nevettem ahogy egymást húzzák, olyanok mint Dara, Sanghyun és én otthon. Na miután Yeol kibolondozta magát vissza ült mellém. S kivettem egy rakat képet a cipős dobozból.

-Ez mikor készült?-másztam bele Yeol ölébe és Soyun felé fordítottam egy képet.

-Huh... azt hiszem ez akkor volt, amikor végzős voltam... -Nem, apa itt jelentette be, hogy elveszi anyudat, erre Te, fogtad és szőke lettél, majd rá két hétre, kiszedted a fejem a budiból, és szét verted a két srácot. Majd a diri megfenyegetett, erre Te rá graffitiztél egy pucér csajt a sulira. Akkor csináltam ezt amikor csináltad.-mondta neki Seongyeol.

-Basszus tényleg!-vágta magát homlokon. Aztán pedig Woohyun talált egy igen durva képet Yun-ról és kiderült hogy Yeol eladta azokat régen. Ahogy rápillantottam Woo-ra egyből lesütöttem a szemeimet. Nem tudom meddig lehettünk fent, de én nem bírtam tovább így gyorsan elaludtam Yeol kezei között. Éreztem ahogy kimegy alólam a talaj és megébredtem, de amint újra vízszintesben éreztem magam kicsit éberen de még aludtam. Éreztem hogy kis idő múlva elkezdek fázni, így összekuporodtam automatikusan, majd valaki betakart és a homlokomra nyomott egy puszit. S végül teljesen elsüllyedtem az álmok világában. Arra sem keltem fel hogy Yeol befeküdt mellém vagy sem. Másnap reggel ölelő kezek között kócos fejjel pislogtam Seongyeol mellkasára. Szemem onnan nyakára majd felrepedt ajkára siklott és automatikusan felültem. Szemeim kitágulva pislogtam rá, ő pedig csak rám sandított.

-Feküdj vissza...-nyüszögte és széttárta a karjait.

-Mi történt veled?-húzódtam hozzá közel és hozzáértem az ajkához. Megfogta lágyan a csuklómat és a mellkasára tette.

-Semmi.-simította végig az arcomat.

-A semmitől nem szakad fel a szád!-szűkítettem össze a szemeimet.

-Ne foglalkozz vele.-nyomott puszit az orromra.

-Hát de...-tette mutató ujját a szám elé.

-Ne foglalkozz vele!-hajolt közelebb s szemeivel rabul ejtett, ekkor megkordult a hasam-Jó időzítése van.-kuncogott s lágyan megcsókolt. Lassan öltöztem fel és végig Yeolt néztem, ő pedig engem.-Jobban tetszik mikor ugyan ezt csinálod, csak visszafelé!

-Bolond!-kuncogtam fel és az ölébe ülve vettem magamra a cipőmet. Ő pedig átkarolta a derekamat és nem akarta engedni hogy felálljak.-Engedj el!-nevettem kapálózva.

-Na mi ez a sípolás?-nyitott be Soyun mosolyogva.

-Segítség!-döntöttem hátra a fejem és úgy nevettem, s felé kapálóztam.

-Engedd el te bolond.-forgatta meg a szemeit.

-Dehogy engedem!-szorított meg jobban és kinyomta belőlem a lelket is.

-Megfojtasz!-nevettem.

-Na jó!-állt fel Seongyeol velem a kezei között és lábra állított-Most öltözzünk.-vitt a szekrényéhez.

-De én már felöltöztem.-néztem fel rá könyörgően. Erre csak nyomott az arcomra egy puszit és a fenekemre csapva tolt arrébb.

-Szeretlek!-hajtottam hátra a fejem, s nyomott rá egy cuppanósat. Soyun már lelépett és én is utána mentem, mivel biztosan a konyhában van.-Jó reggelt!-mentem be mosolyogva és ekkor láttam meg hogy Woo arca is össze van verve.

-Jó reggelt!-mosolygott rám ő is felszakadt szájjal és pár moncsival a szeme alatt.

-Hát veled meg mi történt?-álltam meg előtte ledöbbenve, s hozzá akartam érni a vörös foltok egyikéhez de ő is megfogta a kezem.

-Nekimentem az ajtónak.-sandított Yun-ra aki csúnyán nézett rá.

-Ahha...-álltam oda Soyun mellé s ekkor jött be Yeol, Sunggyu és Hoya.-Akkor te nekimentél az ajtónak.-mutattam Dongwoo-ra -Neked pedig nem lényeges hogy miért van felszakadva a szád.-mutattam életem szerelmére.-Bunyóztak mi?-fordítottam a fejem Yun felé ő pedig bólintott.-Oké! Akkor szóval!-csaptam össze a két kezem.-Amíg nem veszitek észre magatokat, nem szólok egyikőtökhöz sem!

-Ayumi!

-Ayu!-kiabálták egymás után. Én a számat egy láthatatlan cipzárral zártam be majd láthatatlan lakatot tettem rá és eldobtam a kulcsot.

-Ne csináld cica!-jött közelebb Yeol és könyörgő szemekkel nézett.

-Yun kérlek!-néztem rá.

-Nézz magadba fiam!-fogta meg a csuklómat és leültetett az asztalhoz hogy egyek, s elém tett egy tányért. Hoya és Woohyun beült mellém és enni kezdtem. Egész nap próbált hozzám szólni Yeol de úgy tettem mintha nem is hallanám. Mikor pedig a párom nem volt ott Woo próbálkozott.

-Felmentem.-álltam fel és felmentem a szobába. Magamra csuktam az ajtót és arccal borultam az ágyba. Mély lélegzeteket véve emeltem fel az arcomat és az állam alá csúsztattam a kézfejemet.

Secret girls~ (Nuest) Yuki 6.Chapter~

Miután elfogyott a lefőzött kávé Jason elnyomott egy ásítást.

-Nem megyünk a kanapéra?-pislogott álmosan.

-Hát én azt gondoltam hogy még szörfölök a neten. -húztam el a számat. Na jó nem szörfölni készültem a neten hanem Kitörölni Yun foglalását a szálloda rendszeréből.

-Légyszi. -nézett boci szemekkel.

-Rendben.-forgattam meg a pilláimat. Ledobtam magam a kanapé egyik szélére ez a bolond meg beletette a fejét az ölembe s az arcomat figyelte. Nem tudom miért, de automatikusan amint valaki feje benne van az ölemben elkezdem simogatni. Most is ez történt, rózsaszín haját tincsenként simítottam s játszottam a szálakkal.

-Ettől elalszom.-bújt el az ölemben én pedig elnyomtam egy ásítást. Valahogy csodák csodájára bealudtam mert félig Jason-ön keltem fel. Kócos bucival pislogtam körbe és próbáltam óvatosan kitenni az ölemből a fejét. Sikerült! Kicsoszogtam kómás fejjel a konyhába és kerestem az életmentő kávémat.

-Hol a kávém?!-nyüszítettem mint egy kiskutya. S ekkor hallottam meg Yun-t az ajtóban.

-Oh hogy az ég szakadna a kibaszott nyakadba!

-Kimosom a szád!-morogtam a mikrofonba.

-Hoztam neked kávét.-kenyerezett le s mire bejutott a házba már kiloptam a kezéből a csomagot.-Igazán köszönöm, hogy segítesz! Nagyon nehezek ám ezek a szatyrok.-zsörtölődött mint egy medve.

-De morgós ma valaki!-tettem be egy adag kávét lefőzésre és elővettem az I-Pad-emet s megnéztem az E-mailcímünket. Két melót kaptunk egy üzletember fia bérelt fel minket hogy öljük meg az apját mert örökölni akar, a másik pedig Korea-ban van. Annál a munkánál pedig a menyasszony akarja kiiktatni a leendő férjét.

-Hallod, nem túl kényelmes a padló!-dobált le mindent a kezéből-Fiúk?

-Még alusznak.-de még milyen édesen!

-Lusta banda. Amúgy nincs valami új meló?-dőlt nekem mintha le lennék betonozva.

-De! Kettő is! Egy itt, a másik Korea-ban.

-Akkor muti az ittenit.-hajolt bele az aurámba. A kezébe nyomtam a tablet-et s miután kiszedte az információkat elment összepakolni néhány cuccot, én pedig felírtam a címet neki egy cetlire és ahogy elviharzott mellettem kikapta az a kezemből.

-Neked is szia.-motyogtam az orrom alatt. Lefőtt a kávém én pedig öntöttem a bögrémbe és bekucorodtam felhúzott lábakkal a székembe a gép elé. Halkan szürcsöltem miközben fülemre tettem a fejhallgatómat, s míg az egyik gépemen bekapcsoltam a Rough Play című filmet. Addig a másikon újra frissítettem az e-mail listát, a harmadikon pedig a kislány alvó alakját kémleltem.

-Most akkor mi lesz? Vársz?

-Nem. Megyek és szétnézek a környéken.-válaszolta.

-Most kaptam még egy E-mailt, a másik meló is gépen van és idejön.-motyogtam és ittam a nedüből.

-Akkor nem kell haza menni. Na, 20 perc múlva vissza megyek.-s kilépett. Bekapcsoltam magamnak a filmet és hoztam be csokidrazsét. A film szexjelenete közben valaki megböködte a vállamat, lehúztam félig a fülemről a hallgatót.

-Mond.-szólítottam meg rá sem nézve.

-Te sosem alszol?-kérdezte Aron -Amúgy mit nézel?

-Az éjjel is aludtam egy órát és a Rough Play-t! Az MBLAQ-ból Changsun játszik benne.-rágcsáltam a drazsémat.

-Azt látom.-ült bele abba a székbe amit tegnap este Jason húzott oda.

-Ha kell van kint fánk meg egyéb kaja. Szolgáld ki magad, mert én tuti nem foglak.-szürcsöltem a kávét.

-Hát milyen házigazda vagy te?-hajolt be elém és a monitor elé. Megnyomtam a space-t hogy megálljon a film.

-Olyan aki kidob az ablakon ha nem hagyod békén nézni a filmet.-szűkítettem össze a szemeimet-Franc!-pattantam fel és rohantam pisilni mert már nagyon kellett. Miután visszatértem minden fiú oda volt gyűlve a gép elé-Hát ti?-pislogtam körbe és legfőképpen Jason-ra aki a helyemen ült.

-Nem akarod elölről kezdeni?-nézett Ren nagy szemekkel.

-Nem hat...nem hat...nem hat...-szorítottam össze a pilláimat aztán megint ránéztem-Jó oké!-adtam meg magam és beleültem Jas ölébe, mert lelökni nem fogom tudni az tuti.-Utálom hogy hat rám ez a szenyaság.- morogtam amíg előre tekertem. Akkora ásítások hagyták el az ajkaimat a film közben hogy az nem igaz. S szerintem be is aludhattam mert mikor felébredtem zene szólt a gépemről.-Aki a gépemhez nyúlt kiherélem.-motyogtam s becsukott szemmel mentem ki a konyhába hogy dupla adag koffeint vigyek be a szervezetembe. De csodák csodájára sikeresen megfejeltem valaki mellkasát és igaz nem jutottam előrébb de én még mentem.

-Ilyenkor csak menj az útjából!-mondta mikrofonon keresztül Yuna.

-Nem lesz baja?-kérdezett vissza Baekho, de elállt előlem. Sikeresen dupla adag cukrot és kávét nyomattam a bögrémbe s ezzel a csoszogós figurával mentem a gépemhez.

-Bealudt filmezés közben mi?

-Igen.-mondta alattam Ren.

-Akkor már értem miért ült az öledbe.

-Elhallgass...-morogtam és kinyitottam a szemeimet.-Ha jössz vissza hozz még kávét.-dünnyögtem-Ja meg kérek három nagy kübli Colat.

-Minek neked Cola?-vonta fel a szemöldökét Yun.

-Megszentelem és eladom! Szerinted mire kell egy üdítő?! Ne fárassz le!-záródtak le a pilláim.

-Süsd már ki a riasztót! Már egy órája arra várok!-fütyült a mikrofonba.

-Ha ezt még egyszer megcsinálod, össze varrom a szádat!-húztam össze a szemeim.

-Na gyerünk!

-Ezt a mobilodon lévő riasztótörő program is meg tudná oldani amit rátettem.-morogtam miközben a leggyengébb riasztót kapcsoltam ki mint amivel valaha találkoztam.

-Ne sírjon a szád!

-Kész!

-Kösz!

-Már elmondtam mit hozz, na az az ára.-kuncogtam fel-Mellesleg te meg miért vagy alattam?-pislogtam Ren-re értetlenül.

-Hát...

-Jobb kérdésem van! Miért vagy a helyemen?-vontam fel a szemöldököm.

-Csak beszélgettünk.-kezdett magyarázkodni.

-Jó szuper!-legyintettem rá és megittam egy ültő helyemben azt az ampulla kávét.-Kell még egy!

Secret girls~ (Nuest) Yuna. 5. Chapte~

-Yuna!-kiabált valaki a fülembe.
-Mi van?!-riadtan ültem föl, pisztolyt magamhoz kapva.
-Most jelentkezett be Soora. - mondta Yuki, ekkor kapcsoltam, hogy Ő volt aki beleordított a fülembe, ezzel félig síket embert csinált belőlem.
-Mikor? - pattantam ki az ágyból.
-Három perce, negyvenkét
másodperce. És ha jól látom akkor pont a Nu'est-es srácok szobája felé tart.- hadarta.
-Rohanok!- elraktam két pisztolyt, és rohantam a fiúkhoz. Aron nyitott ajtót.
-Mozgás! Kifelé! - szóltam rá. -Itt a kiscsaj. És nem épp jó szándékkal. - hadartam.
-Bement a mellettük lévő szobába és lepakolta a cuccát, most pedig a táskájában turkál.
-Azonnal el kell mennünk!- ijedten pislogtak a pisztolyokra, majd magukhoz kapták a ruháikat -Majd
elmagyarázom!- toltam ki a fiúkat -Hol van a vészkijárat?-
kérdeztem Yukit.
-Három méterrel előtted fordulj
jobbra aztán pedig két méter
után balra. Kinyitod az ablakot
és kimásztok a tűzlétrán!-
hadarta, én pedig arra tereltem a fiúkat.  -Hol vagytok? Yuna!-
kiabált a mikrofonba Yuki. Egyszer lerúgom.
-Ha megint elkiabálod magad!
Istenre megesküszöm hogy
lenyeletem veled a mikrofont!-
vágtam ki az ajtót. Alig tudtam át tuszkolni a fiúkat,
-Így gondoltad?!- kiabált, pedig ott voltam nem messze tőle.
-Yukina!-szóltam rá mérgesen. -Hol van a csaj?
Persze a hülye fejemmel ott hagytam a cuccom. Szóval rohantam vissza.
Nem lehet igaz! Én aztán nem alszok a két, bocsánat, már három majommal egy helyen.
-Yuukiii! Csak az egyiket hadd nyirjam ki. - nyafogtam.
-Nem! Menj aludni szépen! - szólt rá.
-Letérdelek eléd ha kell, csak hadd ne aludjak velük! Kérlek! - könyörögtem.
-Nem.
-Könyörtelen perszóna! Egyszer felrobbantom az össze cuccod! - morogtam az orrom alatt visszamenet.
-Hallottam! - kiabált.
-Pukkadj meg! - csaptam magasba a mancsim. Annyira imád szívatni ilyen helyzetben.
Fogtam egy paplant, meg párnát, és egy pokrócot, és a földre raktam őket.
-Egy dolog jó ebben. - néztem a szőke gyerekre. -Nem kell azt játszanom, hogy a csajod vagyok. - vigyorogtam.
-Pedig lehetnél. - mondta Aron.
-Na, majd ha véres hó fog esni Szent este! - mondtam.
-Na, most mond, hogy nem vagyok jó pasi. - húzta ki magát.
-Nem vagy jó pasi! - vágtam rá.
Kettőt pislogtam, és már rajtam ült.
-Most mond! - sziszegte. Másik kettő csak pislogott.
-Elfelejtetted drága szívem, egyetlen csücske, hogy épp egy bérgyilkoson ülsz, és két másodperc alatt, szét lövöm a fejed, ha most azonnal nem takarodsz le rólam! - nyomtam a homlokának a pisztolyt.
-Oké! - kezeit felemelve, állt fel rólam.
-Kösz. - elraktam a pisztolyt, hasra fordultam. -Jó éjt. - morogtam.
Másnap reggel arra mentem ki, hogy Yuki a Jackson vagy Jason a neve? Na mindegy. Szóval, arra mentem ki, hogy mind a ketten ki vannak nyúlva a kanapén, és alusznak. Megforgattam a szemem, felvettem a cipőm, és elmentem reggelit venni, mert Én csak a saját konyhámban főzök.
Sütit, fánkot, kávét, teát meg egyébb dolgokat vettem, és azokkal felpakolva mentem vissza. Amúgy a fene se gondolta, volna, hogy a kiscsaj ilyen kitartó.
-Óh, hogy az ég szakadna a kibaszott nyakadba! - morogtam.
-Kimosom a szád! - hallottam Yuki motyogását a fülesen keresztül.
-Hoztam neked kávét. - mosolyogtam. Mire levettem a cipőm, volt kávé, nincs kávé, elvette. -Igazán, köszönöm, hogy segítesz. Nagyon nehezek ám ezek a szatyrok. - morogtam.
-De morgós ma valaki. - mondta.
-Hallod, nem túl kényelmes a padló. - pakoltam le. -Fiúk?
-Még alusznak.
-Lusta banda. Amúgy, nincs valami, új meló? - álltam mellé.
-De, kettő is. Egy itt, másik Koreában.
-Akkor muti az ittenit. - hajoltam előre.
Könnyű dolgom lesz. Vigyorogva rohantam a szobába, ahol a fiúk még aludtak, elkezdtem felöltözni. Imádom a fekete színt, így fekete hosszú ujjú garbó, cica nadrág, csizma, hajam felfogtam, kesztyű, és pár szerszám, amivel megpiszkálom a pasi kocsiját.
Megkaptam a címet Yukitól, és már mentem is. Csak megpiszkáltam a kocsi féket, és kész is voltam.
-Most akkor mi lesz?  Vársz? - kérdezte Yuki.
-Nem. Megyek szét nézek a környéken. - mondtam.
-Most kaptam még egy e-mailt. A másik meló gépen van, és ide jön. - mondta.
-Akkor nem kell haza menni. Na, 20 perc múlva visszamegyek.
Sétálni volt kedvem. Kivettem a fülest,  fejemen a kapucni, és úgy indultam útnak.
Gondolkodnom kell.

Man in Love~ (Infinite) Soyun. 41. Fejezet~

Azt hittem a fiúk is jönnek este, de nem jöttek. Ayu jött segíteni, Én pedig fél kézzel csináltam mindent.
-Nem nehéz? - kérdezte Ayu a kezemre mutatva.
-Kicsit. Viszont a fiúk rengeteget segítenek. - mosolyogtam.
-Mert megérdemled. - jelent meg mellettem Myungsoo, el vette a poharakkal teli tálcát, és egy nagy cuppanós puszit adott az ajkaimra. Pislogtam rá mint Rozi a moziban.
-Amúgy, igen! - húztam ki magam. -Túl sokat volt már a kezemben a boxereitek. - vigyorogtam rá.
-Gonosz! - hunyorgott rám Myungsoo.
-Én is téged! - bólintottam.
Kuncogva ment ki.
-Együtt vagytok? - kérdezte Ayumi.
-Nem, de erről majd egy nyugis helyen mesélek. - bólintott. Kivittünk mindent, és leültem Sungjong meg L közé, így kezdtünk beszélgetni.
-Soyun! - kiáltott Sungyeol. Majd átestem az asztalon.
-Mi van? - hajoltam hátra.
-Semmi. - röhögött.
-Szent Isten! - sóhajtottam. -Eskü, rosszabb vagy mint egy szőke hülye gyerek. - fogtam a fejem.
-Ez fájt! - egy pillanatra megjelent a feje, hunyorogva nézet rám.
-Nekem is. - vigyorogtam.
-Hol a budipapír? - tűnt el.
-Ugye nem? - ijedtem meg.
-Deeeee! - röhögött.
-Úristen! Fogja le valaki! - kapálóztam. -Meg ne próbáld! - fetrengtem mint egy határa fordult teknős.
-Megvan! - kiáltott.
-Lee Seongyeol! Teszed le???? - Sungjong segített fel állni.
-Eszemben sincs! - hallottam.
-Yeol! - kezdtem keresni.
-Yunnie! - tudja, hogy utálom ha így hív.
-Fél kézzel ölek meg! - kiabáltam. -Kapj el! - budi papírral a fején rohant el mellettem, Én utána, elé ugorva kiraktam a lábam, mire az idióta kifeküdt. Mindenki röhögni kezdett.
-Ha nem lenne genya a mancsod, most itt tömködném a papírt a szádba! - nézett fel rám.
-Addig élnél IQ harcos. - morogtam rá.
-Jézus! IQ harcos! Úristen! Hol a barna cipős doboz amin a képünk van? - pattant fel.
Gondolkoztam pár percet.
-Asszem a szekrény alján. - mutattam az említett bútorra. Odarohant, és elő kotorta.
-Ezeket meg kell nézntek. - huppant le a földre Yeol, kinyitotta a dobozt, és egy csomó kép volt benne.
-Te jó ég! Ezek még megvannak? - ültem Én is le, mellé és kiszedtem párat. -Durva Goth csaj voltam hallod! - néztem az egyik képet amin kézen álltam, egy talpig fekete goth cuccban.
-A legjobb Goth csaj voltál! - mondta.
-Persze. - fintorogtam.
-Wow, de dögös! - mondta Dongwoo egyik képet nézve. Majd felém fordította.
-Ez a Halloweenes jelmeze amiről tegnap meséltem. - mondta Yeol. Fehér mélyen dekoltált köpeny, fekete francia bugyi, magas sarkú, és ki voltam festve szürkére, meg kicsit kócos voltam, épp pózolok, ahogy csábosan hátra tolom a fenekem, mutató ujjam bekapva.
-Erre még egy impotens is felizgul! - mondta.
-Impotens vagy? - néztem rá.
-Soyun! - háborodott fel. Elnevettem magam.
-Ez mikor készült? - kérdezte Ayu Yeol ölébe ülve, egy képet fordított felém.
-Huh... azt hiszem ez akkor volt, amikor végzős voltam...
-Nem, apa itt jelentette be, hogy elveszi anyudat, erre Te, fogtad és szőke lettél, majd rá két hétre, kiszedted a fejem a budiból, és szét verted a két srácot. Majd a diri megfenyegetett, erre Te rá grattitiztél egy pucér csajt a sulira. Akkor csináltam ezt amikor csináltad. - mondta Yeol.
-Basszus! Tényleg! - fogtam a fejem.
-Mint egy pornós! - mondta Namu. Egyik képen csak bugyi volt rajtam.
-Takarom az ikreket! - kaptam ki a kezéből a képet és rá ültem. -Amúgy, akkor full részeg voltam. Valaki lekapott, erre ez meg ki is nyomtatta. - puffogtam.
-Rengeteg pénzt kerestem rajta. - mondta Yeol.
-Te eladtad a képet? - néztem rá.
-Hopp! - fogta be a száját
-Szemét! - röhögtem.
-Hu! - mondta Sunggyu. -Ez Ti vagytok? - kérdezte. Ketten voltunk Yeollal a képen. Rajtam egy sima farmer, póló, magas sarkú, sima ruha, nem goth, Yeol ing, farmer, deszkás cipő. Sungyeol előtt álltam, Ő pedig a derekam ölelte, állát a vállamra rakta, egyik kezemmel az arcát fogom.
-Ez a kedvenc képem. - vettem el.
-Itt mondtad el, hogy elmész. - mondta Yeol.
-Annak ellenére, csodás nap volt. - néztem rá.
-Igen. - mosolygott.
-Fagyi, séta, kép, dumcsi a parkban, aztán rajzoltam, végül otthon mozi, és másnap már gépen ültem. Olyan rossz volt téged itthagyni. - könnyes lett a szemem.
-Ne sírj. - óvatosan megölelt.
-Nem fogok. - szipogtam.
Még meséltünk pár dolgot, majd a fiúkkal is feljött pár sztori, és kiderült, hogy Yeol szét szedte Myungsoo egyik kedvenc zokniát mert az felvette azt a boxert amit Én vettem neki. Két lökött.
Ayumi itt maradt, mert elaludt Yeol karjaiba, így elvitte aludni.
Én is elmentem zuhanyozni, és amikor végeztem, arra mentem ki, hogy Yeol Dongwoot veri.
-Fiúk! - kiabáltam rájuk. -Azonnal hagyjátok abba! - fél kézzel szedtem le Yeolt Wooról.
-Mi az Isten történt veletek? - vágtam őket nyakon.
-Megcsókolta Ayumit, meg bent volt hozzá, amíg Én kint voltam, és hozzá ért! - mondta Yeol.
-Csak betakartam amikor póló után mentem. - mondta Dongwoo.
-Ezt ne csináljátok többet. - szóltam rájuk. -Tudom, hogy nehéz, és ne haragudjatok meg rám azért amiért mondok, de ha tovább ezt csináljátok, akkor fájdalmat okoztok nekünk.  Dongwoo Te pedig egy szemét dög vagy, mert tudod, hogy Ayumi Sungyeol barátnője, de Te pedig azért is rá mászol. Nagyot csalódtam benned. - kezükbe nyomtam egy egy papír zsepit, és a szobámba mentem. Elő vettem a lapotopom, fülest, és zenét kapcsoltam. Úgy feküdtem, és néztem a plafont. Ajtót becsuktam, nem akarok ma senkit se látni.

Man in Love~ (Infinite) Ayumi 40.Fejezet~

Reggel szürkén ébredtem, eszembe jutottak a tegnap esti dolgok. Dongwoo és a csók... Cheolyong már nem volt mellettem így írtam egy SMS-t Seongyeolnak.

~Át jössz?~

~Indulok!~

Kinyúltam az ágyon és fejem a párnába nyomtam. Nem sok idő múlva éreztem hogy besüpped mellettem az ágy s egy óvatos kar simul a fenekemre. Fejemet felemeltem s Yeol felé fordultam, közel kúsztam hozzá és mellkasába fúrtam a fejemet. Átölelt és a fejem búbjára nyomott egy puszit.

-Yeol...-suttogtam bátortalan hangon.

-Mondjad szerelmem!-mormogta édesen s a hátam kezdte simogatni.

-Tegnap este miután eljöttem...-kezdtem el a mondatot- Dongwoo átjött este.-szorítottam össze a pilláimat-És.... megcsókolt.-halt el a hangom.

-Semmi baj.-szorított magához Yeol.

-De, én szeretlek! És nem akarom hogy fájjon.-telt meg könnyel a szemem.

-Nyugi szerelmem.-emelte fel a fejem hogy a szemeimbe tudjon nézni-Nem a te hibád! Szeretlek!-emelt meg és az ágyra fektetett. Fölém mászott és mély, érzékeny csókot adott az ajkaimra. Tarkójára simítottam a jobb tenyeremet, a balt pedig a mellkasára. Szíve csak úgy döngette a mellkasát. Csókja akár a méz, egyik keze a hátam alá siklott amíg a másik az arcomat simogatta. Mikor elvált tőlem lehelete csiklandozta az arcomat, megkívántam mint kiscica a langyos tejet! Remegő kezekkel kezdtem kigombolni az ingét s nyakába csókoltam. -Ayumi! Nem szeretném ha csak azért tennéd mert én kívánlak.-nézett szemeimbe őszintén.

-De én is...-húztam magamhoz és faltam az ajkait. Teste nekem feszült én pedig a hajába túrtam. Lassan kezdett hátrálni, én pedig csak mentem utána. Vissza lökött az ágyra és levette magáról az inget. Nyakam vette célba és pihe csókokat jutalmazta. Gyorsan kezdtem letépni magamról a hálóinget, de elkapta a csuklómat. Lefektette a fejem mellé és óvatos pille mozdulatokkal húzta le rólam a ruhát. Minden felfedett bőr felületre csókot nyomott és apró sóhajok hagyták el az ajkamat. Egy lágy szerelmeskedés után édesen bújtam hozzá, s mellkasát karmolászva evett még mindig a bűntudat.

-Megint bűntudatod van.-mosolygott rám Seongyeol, s végigsimított az ajkamon.

-Mi?-pislogtam értetlenül.

-Olyankor rágod a szád.-puszilta meg az orromat.

-Szeretlek!-bújtam el a nyakánál s puszit nyomtam arra. Nem tudom mi lenne velem nélküle. Nem tudom és nem is akarom megtudni soha. Egész nap Yeollal voltam a szobámban.

-Holnapra mi a terved?-suttogta a fülembe.

-Semmi. Hozatok a fiúkkal sütit és ülök a TV előtt.

-Átjössz?

-Nem akarok zavarni...-vörösödtem el.

-Nem fogsz!

-De...

-Fiúk mikor mennek haza?

-Nyolc körül.-pislogtam a nyakára.

-Akkor fél nyolcra jövök érted!-mondta ellent mondást nem tűrően.

-Hát drágám, akkor majd bebújsz még mellém egy kicsit.-kuncogtam és lábammal átöleltem a derekát.

-Bármikor!-csókolta meg a vállamat. Délután sajnos el kellett mennie ezért a fiúkat boldogítottam. Este megint Cheolyong mászott be mellém és reggel hétkor a telefonja ébresztett.

-Kapcsold ki a mobilod Mir. -csikiztem meg a hasát erre felröhögött és leborult az ágyról-Bocsi...-motyogtam és hasra fordultam. Nem tudom hogy hány óra lehetett mikor újra felébredtem, de Yeol már mellettem feküdt és engem nézett.

-Jó reggelt.-mosolyodott el mikor a fénytől újra összeszorítottam a szemeimet.

-Ühhmm...-másztam a mellkasára és próbáltam minél kevesebb fényt a szemeimben tudni-Mennyi az idő?-vált rekedtessé a hangom.

-Negyed tíz.-játszadozott a hajammal.

-Miért nem keltettél fel?-hunyorogtam rá.

-Mert édesen aludtál.-nyomott puszit az orromra.

-Mikorra kell odaérni?-motyogtam a mellkasába.

-Amikor csak elkészültél.-kulcsolta össze a kezünket.

-Jössz velem zuhanyozni?-sandítottam rá.

-Csinálok neked reggelit. Hogy mire kijössz tudjál enni.-húzott fel és megcsókolt.

-Rendben.-biggyesztettem le az ajkaimat és elvonultam zuhanyozni. A forró zuhany égette a bőrömet s mikor kiszálltam a törölközőt magamra csavarva vonszoltam le magam a konyhába.-Mi a reggeli?-öleltem meg hátulról.

-Tojás.-mosolygott rám a hóna alatt. Miután kitette tányérra fordult csak meg.-Te megőrjítesz!-emelte a plafonra a tekintetét mikor meglátta hogy egy szál törölközőben vagyok.

-Miért?-pislogtam rá ártatlan szemekkel.

-Szeretlek.-forgatta meg a szemeit és magához húzott. Fenekemre simította egyik kezét másikkal pedig csípőmet tartotta.-Nincs rajtad bugyi sem igaz?-vonta fel a fél szemöldökét.

-Jó, akkor felöltözök.-vontam vállat és próbáltam kibújni a karjai közül.

-Most már késő.-csókolt meg s felrakott a konyha pultra, de tépő zárként tapadtam rá s hajába túrtam.

-Rossz vagy.-kuncogtam mikor elváltunk s csillogott a szeme.

-És téged is elrontottalak.-kuncogott ő is és puszit nyomott az ajkamra-Hiányoztál!-ölelt meg, s letett a lábaimra.

-Te is nekem.-bújtam hozzá. Hosszú percekig álltunk ott.

-Na menj felöltözni.-csapott a fenekemre-Mert a végén téged kaplak karácsonyra.-paskolta meg a fenekemet.

-Grrrr.- doromboltam neki s felmentem a szobámba. Magamra kaptam egy vastagabb macska nadrágot és egy fekete magassarkút felülre pedig egy kék fekete skót kockás inget. Miután kibogoztam a hajamból a csomókat mentem vissza a szerelmemhez a konyhába. Beleültem az ölébe s enni kezdtem. A fél tányér reggelit sem bírtam megenni mert olyan teltség érzet jött rám.-Ez mennyei volt.-bújtam a nyakába és halk doromboló hangot hallattam.

-Akkor indulhatunk hozzánk.-kuncogott. Miután elmostam a tányéromat, mobilomat Yeol farmer zsebébe dugtam.-Hívtam taxit.-csókolt meg s felkapott a kezébe úgy vitt ki. Bezártam az ajtót s beszálltunk az autóba. Ahogy kiszálltunk Seongyeol újra a karjaiba kapott fel és gondolom a nevetésemre figyeltek fel, mert Woohyun nyitott nekünk ajtót.

-Éljen az ifjú pár!-vigyorgott.

-Most meghajolnék, de mivel nem tudok így bocsi.-kuncogtam fel.

-Sziasztok!-köszönt nekünk Yun mosolyogva s egy tálca sütit tett a dohányzó asztalra.

-Segítsek valami?-kérdeztem én is mosolyogva.

-Hát így kétlem hogy bármit is tudnál!-nevetett fel.

-Mindjárt vissza jövök!-ígértem Yeolnak és egy puszit nyomtam az ajkára, s rohantam segíteni Soyunnak.

Secret girls~ (Nuest) Yuki 4.Chapter~

Miután Yun elment Aron-ékhoz enyhe féltékenység bújt belém hogy, én szeretem őket. De ő játssza el hogy Aron barátnője. A kamerákat kapcsolgatva figyeltem mit csinálnak és pont megakadt a szemem Jason felsőtestén ahogy vette le a pólóját.

-Yun! Imádom a munkámat!-visítottam a a gép előtt.

-Miért?-láttam ahogy belép a szobájába.

-Jason vetkőzik!-szemeim majd kiestek ahogy levette a nadrágot és alsónadrágba totyogott be a fürdőszobába.

-Ne kukkolj!-szólt rám Yuna.

-Remélem van a zuhanyzóban is kamera!-csillogtak a szemeim és próbáltam keresni egy kamerát és láttam hogy Yun kinyitotta a topiját és engem nézett.

-Ne kukkolj...-csóválta a fejét a társam.

-Nincs kamera!-biggyesztettem le az ajkaimat.

-Helyes! Akkor keresd hogy itt van-e az a csaj...-nyomkodott valamit a billentyűkön.

-Rendben.-fújtam fel az arcomat és megnéztem a szálloda rendszerében a nevet.-Nem jelentkezett be a szállodába. És a környékbeli kamerákon sem látszik.-motyogtam és hörpintettem egy kortyot a kávémból-Elfogyott a kávém.

-Akkor ma már ne igyál többet hanem menj aludni.

-Persze! Aztán ha megjelenik, akkor meg én leszek a csicska aki hagyta hogy kinyírja! Azt már nem!-pattantam fel és kirohantam a konyhába, teleöntöttem a poharamat és visszatettem a fedelét s rohantam is a kicsikéim elé.

-Ne idd már meg azt a tetves kávét!-förmedt rám Yuna.

-De megiszom!-bólintottam jelentőségteljesen beleittam a poharamba.

-Holnap kinyomom belőled az eddig megivott összes kávét!-fenyegetett meg és elnyomott egy ásítást.

-Aludj!-szürcsöltem a kávémat és figyeltem a kamerákat.

-Jó éjt!-küldött egy cuppanósat a kamerának és bedőlt az ágyba. Fél perc elteltével már hortyogott, én pedig kikapcsoltam a mikrofonokat. Zenét hangosabbra véve figyeltem az összes környékbeli és szállodabeli kamerát. Megnéztem újra és újra a bejelentkezéseket hátha észlelek valami furcsát. Éppen léptem volna ki mikor megláttam egy Soora Min nevezetű ember bejelentkezését.

-Yuna!-kapcsoltam be a mikrofont és kiabáltam.

-Mi van?!-riadt fel és kócos burával nézett körbe, a kezében pedig már ott volt a pisztoly.

-Most jelentkezett be Soora. -mondtam a kávémat kortyolgatva és hanyatt dőltem.

-Mikor?-ugrott fel.

-Három perce, negyvenkét másodperce.-követtem a lányt hogy merre megy-És ha jól látom akkor pont a Nu'est-es srácok szobája felé tart.-hadartam.

-Rohanok!-tette el két pisztolyát Yuna és láttam ahogy rohan át a fiúkhoz és dörömböl az ajtón. S valaki kinyitotta az ajtót. Berongyolt a társam és elindult felkelteni mindenkit.

-Bement a mellettük lévő szobába és lepakolta a cuccát, most pedig a táskájában turkál.

-Azonnal el kell mennünk!-hallottam meg Yun hangját és ahogy voltak a fiúk felkaptak a kezükbe néhány ruhát.-Majd elmagyarázom!-löködte ki a fiúkat-Hol van a vészkijárat?-kérdezte tőlem.

-Három méterrel előtted fordulj jobbra aztán pedig két méter után balra. Kinyitod az ablakot és kimásztok a tűzlétrán!-hadartam és arra rohantak. Yun volt az utolsó személy aki kimászott az ablakon s innen elvesztettem őket. Nincsenek kamerák csak Yuna mikrofonja.-Hol vagytok?-kerestem hát ha látom őket bármelyik kamerán, de nincsenek sehol. -Yuna!-kiabáltam a mikrofonba.

-Ha megint elkiabálod magad! Istenre megesküszöm hogy lenyeletem veled a mikrofont!-vágta be az ajtómat.

-Így gondoltad?!-kiabáltam újra a mikibe.

-Yukina!-szólt rám-Hol van a csaj?

-Ohh igaz is!-fordultam vissza a monitorok felé és visszakapcsoltam a benti kamerákra.

-Woah!-hallottam a fiúk meglepett hangját.

-Még a szobájában van. Szóval ha hét perc negyven három másodperc alatt vissza tudsz menni a cuccaidért akkor siess.

-Picsába! Tényleg!-vágta magát homlokon és már ott sem volt.

-Mik ezek a kütyük?-jött oda Minhyuk és meg akarta érinteni a gépemet.

-Ha hozzáérsz életedben vett összes kütyüdet tönkreteszem!-morogtam és figyeltem a kamerákat. Yuna most rohant vissza. Átfordultam a másik gépemhez és a folyosóbeli kamerát állítottam be. A harmadik gépen pedig a kislányt néztem.-Siess!-mondtam a mikrofonba és szürcsöltem a kávémat.

-Bent vagyok!-zárta be maga után az ajtaját a társam és összepakolta gyorsan a cuccait.

-Elfogyott a kávém!-nyüszítettem.

-Maradj már a kávéddal!-kiabált Yun.

-Akkor húzzál bele!-s kimászott azon a létrán. Ahogy Yun eltűnt a kamerák elől Soora lépett ki a szobájából.-Na most már hiába mész aranyom.-kuncogtam gonoszan.

-Elmondaná valaki mi folyik itt??!!!-mondta szinte kiabálva Ren.

-Ne kiabálj, mert felkelnek a szomszédok.-morogtam neki.

-Ki ez a csaj?-hajolt el a nyakamhoz Jason.

-Soora Min! Sasaeng-es, aki éppen Ren barátunkra pályázik.-mondtam s az emlegetett szamár éppen Yun szobájához ment.

-Hol az a ribanc?-dobta le Yuna a táskáját és mellém lépett.

-Tényleg kimosom a szádat szappannal!-néztem rá szúrós szemekkel.

-Ne csak fenyegess!-hajolt hozzám közel-Hozok kávét ha elmondod hol van!-alkudozott.

-Most töri fel a záradat.-sóhajtottam és a kezébe nyomtam a poharamat.

-Mi?! Hogyan?-lépett vissza mellém.

-Hozd már azt a kávét!

-Ma már hányadik?-tolta az orrom alá.

-Tizennégy? Tizenöt? Nem tudom, nem számoltam.

-És ebből a pohárból?-bökött a poharamra Baekho.

-Igen, miért?-pislogtam kiskutya szemekkel rá.

-Az nem semmi!-esett le JR álla.

-Ja, aztán csodálkozik miért nem alszik négy napig.-morogta Yuna és az ölembe ült-Mennyit bénázik ez a csaj.

-Nem lehet mindenki olyan profi mint te.-csapkodtam mag a vállát.

-Rá tudsz nekem közelíteni?-pislogott hátra a válla felett.

-Ezzel most nagyon megsértettél.-löktem fel és ráközelítettem a kamerával a kislányra-Csak megnézi-e hogy ott vagy...

-Pfuj de fejbe lövöm ha elalszik...-pufogott.

-Te tettél neki keresztbe.-vontam meg a vállamat-Na de ma már nem lesz senkinek baja, így húzzatok aludni és hagyjatok engem érvényesülni.-szürcsöltem megint a kávémba.

-Ott alszotok ahol van hely!-morogta Yun és bevonult a szobába.

-Ren és Baekho mehetnek Yuna mellé, Jason elfér a kanapén, Minhyuk és Jonghyun nektek ott a szekrényágy.-mutogattam körbe mindenkinek-Engem pedig hagyjatok élni!-emeltem a magasba a kezeimet és felvettem a fülesemet. Bekapcsoltam a Nu'est-Lonely című dalt és pörögtem a világhálón. Pechemre Jason hajolt megint a látóterembe és nézte mit csinálok, leemeltem a fél fülemről a zenét.

-Mit rosszcsontkodsz?-mosolygott rám féloldalasan.

-Áhh csak feltörtem Soora blogját és kitörlöm a bejegyzéseit. Aztán pedig tönkreteszem a számítógépét és letiltom a bankkártyáját.-motyogtam.

-Segíthetek?-nézett cuki szemekkel.

-Tudod hogy kell feltörni egy bankszámlát?-vontam fel a fél szemöldökömet.

-Hát...-vakarta meg a tarkóját- Azt nem, de... Hozok kávét!-mutatott a poharamra.

-Rendben.-forgattam meg a szemeimet. Boldogan húzott oda mellém egy széket és figyelte minden egyes mozdulatomat. Miután végeztem vele hanyatt dőltem.

-Kész vagy?-pislogott rám.

-Igen.-nyújtózkodtam egyet.

-Nem akarsz aludni?-húzta el egy tincsemet az arcomból.

-Aludni?-kuncogtam-Az alvás időseknek való! Alvás helyett, megiszok még két ilyen kávét és rendben leszek.-huppantam fel és kitotyogtam a konyhába.

-Mesélsz magadról?-öntött magának is egy pohár kávét.

-Neked holnap nem lesz fellépés?

-Holnap nem! Szóval bármeddig beszélgethetünk.-huppant le a konyha székre.

-Rendben.-ültem fel a konyha pultra-Mit akarsz tudni?

-Hát úgy nagyjából mindent. Mi a neved, honnan jöttél, hány éves vagy, milyen suliba jártál...?

-Yukina Namato, Japán azon belül pedig Tokyo, 19 éves vagyok és egy informatikai iskolában tanultam. A becenevem pedig Yuki.

-Yuki...-mondta ki a nevem-Ez tetszik.-vigyorgott.

-Hát örülök neki.-nevettem fel. Szemei mint a frissen olvasztott csoki nézett engem, én pedig azt hittem leborulok a pultról.

Irresistible Lips~ (BTOB) Nana 31.Fejezet~

Reggel mikor felébredtem agyam ködösen működött és egy apró prüszköléssel ültem fel.

-Mondtam hogy megfázol!-mondta rosszallóan Ilhoon s felállt hogy lásson.

-Dehogy fáztam!-és persze megcáfoltam a saját állításomat mert újra prüszköltem.

-Mert nem...-forgatta meg a szemeit. Lemásztam a helyemről s Hoon nekinyomott a létrának. Ekkor pillantottam körbe hogy csak ketten vagyunk a szobában.-Gyere ide...-húzott magához közel és homlokomra nyomott egy csókot. Szemeim behunyva élveztem a hosszú pillanatot.-Nincs lázad.-döntötte homlokát az enyémnek és ijedt szemeimbe pislogott.

-Megőrjítetek...-suttogtam miközben erősen szorítottam össze a szemeimet s fejem ráztam.

-Válassz engem.-lehelte az ajkamra Hoon én pedig majdnem elájultam tőle.

-Nem... tudom...-akadoztak a szavaim és elmentem mellette. Magamra kaptam Yun egyik itt maradt nadrágját és a ház előtt teintettem egy taxit. Hazavitt és néma üzemmódban berongyoltam a lakásba. Írtam egy levelet Kate-nek és Lexanak, majd összepakoltam néhány ruhámat, átöltöztem és fogtam egy másik taxit ami kivitt a reptérre.

~Levél:

Lányok! Én nem bírom! Össze vagyok zavarodva! Kate kérlek vigyázz a nővéremre! Majd írok!

Csók Sarah!

Megvettem magamnak a legelső repülőre a jegyet ami Miami-ba megy. A repülő út az unalmasnál is unalmasabban telt. Mikor leszálltam kapcsoltam magam vissza a hálózatba és vagy húsz üzenetem és hívásom volt. A legtöbbet Hachi, Lex, Ilhoon és Changsub küldte. Felhívtam a nagyiékat hogy jöjjenek ki elém.

-Minek köszönhetjük a látogatásodat?-örült nekem a nagymama otthon.

-Már hiányoztatok!-öleltem vissza és a komornyik felvitte a szobámba a csomagjaimat. Valahogy sosem fogom megszokni hogy a nagyiék ilyen gazdagok.

-Te is hiányoztál nekünk kedvesem!-ölelt meg nagypapi is.

-Terítsék meg az asztalt!-intett nagyi a felszolgálónak.

-Áhh! Nem kell!-vakartam a tarkómat zavartan- Megeszek egy szendvicset és én jól vagyok!

-Ne butáskodj már!-karolt belém mama-Rendesen kell étkezni! Terítsék csak meg!

-Igenis Mrs. Morrison!-hajolt meg Natalia.

-Köszi!-mosolyogtam rá vörös fejjel.

-Ne alacsonyodj le a dolgozók szintjére!-húzta fel az orrát a nagyi.

-Ne kezd megint!-emeltem magam elé a kezem.

-Morrison vagy!-és elkezdte megint.

-Lemegyek a partra.-forgattam meg a szemeimet.

-De vacsorára érj haza!-szólt utánam. Felrohantam az emeletre és magamra kaptam a bikinimet és levettem a falról a szörfdeszkámat. Ezt a nagypapától kaptam még, mikor elkezdtem szörfözni. Egy fehér deszka hatalmas kék betűkkel ráírva hogy „Sarah”. Nem kell túl messzire menni mivel a parton laknak, így kimentem a hátsó kapun és már a víznél rúgtam a homokot. Bevetettem magam a vízbe és úsztam egyre beljebb hogy elkapjak egy nagy hullámot. Végig Ilhoon-on és Changsub-on járt az eszem. Miután kiéltem a szörfözési hiányomat, visszamentem vacsorázni.

-Éppen időben!-mosolygott rám Morrison nagypapa.

-Már éppen ideje volt! Öltözz át és gyere enni!-pattogott a nagyi. Szemeimet megforgatva mentem fel öltözni és lementem vacsorára. Evés után felmentem a szobámba és az ágyon hanyatt dőlve jutottak eszembe Ilhoon ajkai és Sub nevetése. Könnyes szemekkel aludtam el...

Bikinim~