Valami unalmas filmnek kezdtek neki Woo pedig engem fél kézzel karolva pislogott a képernyőre.
-El aludtál?-suttogta nekem fél órával később s magához húzott még jobban.
-Nem.-suttogtam vissza.
-Miért nem pihensz egy kicsit?-suttogott még mindig.
-Nem vagyok álmos. De miért suttogunk?-kérdeztem én is halkan még mindig.
-Bolond nőszemély!-nevetett fel.
-Szia cica!-hallottam meg Seongyeol hangját és az ahogy a bejárati ajtó csapódott. Kicsit elkászálódtam Dongwoo-tól, már amennyire hagyta.
-Szia.-mosolyogtam rá mikor bejött és az ajkaimra hajolt-Milyen volt a forgatás?-motyogtam az ajkaira.
-Elviselhető...-kuncogott-Ettél?-adott még egy puszit majd levette a dzsekijét és kiment én pedig utána.
-Igen.-fogtam meg Woo és az én tányéromat s kivittem a konyhába.-S neked is hoztunk.-mondtam a vállam felett ahogy elkezdtem elmosni a tányérokat és a pálcikákat. Lágyan simította a tenyereit a hasamra, arcát pedig a nyakamba fúrta.
-S tudjuk már hogy EunHee vagy HimSang növekszik?-duruzsolta lágyan.
-Takarja magát.-töröltem meg a kezemet és a kezére simítottam.-Dongwoo szerint tuti kislány.-kuncogtam-Mivel nagyon szégyenlős.
-Ha az anyjára asonlít akkor nem lesz az...-nevetett a nyakamba.
-Héé!-nevettem felháborodva és megfordultam a karjai között.-Az apja se túl szégyenlős!-nyújtottam rá a nyelvemet.
-Az biztos!-adott nekem igazat-Ha olyan szép lesz EunHee mint az anyukája, már most vehetem meg a puskát! Nehogy valami jött-ment srác ráakaszkodjon!-nyomott puszit a számra.
-Ha Sanghyun is így tett volna, te már rég a föld alatt hevernél.-kuncogtam gonoszul-S akkor most Dongwoo-val lennék, mivel benne bízott csak a barátaim közül.-erre a mondatomra hangosan kezdett morogni.
-Jó hogy mondod... Ő is bent volt?-bökött az orrával a nappalink felé.
-Igen.-simogattam meg az arcát.
-Túl sokat van veled...-szorította össze a fogait és fintorgott.
-Seongyeol...-sóhajtottam és megforgattam a szemeimet-Ne kezdjük!-adtam puszit az arcára és a pulthoz fordulva elkezdtem majszolni egy fürt szőlőt.
-De komolyan...-morogta.
-Én is komolyan mondom hogy ne kezd!-mondtam határozottan és inkább bementem a nappaliba és leültem Woo mellé.
-Őt akarod?-állt meg Yeol a nappali ajtajában és csúnyán nézett rám.
-Akkora hülye vagy!-kiabáltam rá.
-Válaszolsz?-kérdezte idegesen.
-Már nem egyszer válaszoltam!-gyűltek a szemeimben a könnyek az idegtől.
-Rendben!-vette a vállára a kabátját-Soyunnál leszek! Majd jövök!-kiabálta a válla felett és elviharzott. mély levegőket vettem és próbáltam visszatartani a szemeimben már szúró könnyeket.
-Barom...-sóhajtotta Woo és átkarolta a vállaimat s magához húzott-Semmi baj...-dörzsölte a hátamat nekem pedig kicsordult a sós csepp. Pilláimat összeszorítva fúrtam az arcomat a mellkasába s egyre csak folytak a könnyeim. Nem szóltunk semmit jó ideig, csak nyugtatott.-Sokat veszekedtek?-emelte meg a fejemet hogy a szemeimbe tudjon nézni.
-Nem.-ráztam meg a fejemet-Csak néha.-szipogtam-De majd el múlik.-motyogtam s gyorsan letöröltem a könnyeket az arcomról s elmosolyodtam.
-Biztos?-nézett mélyen a szemembe.
-Persze.-fordultam el.
-S még hazudik...-sóhajtott s égnek emelte a tekintetét. De nem szólt inkább semmit. Megnézte a filmet végig, s elindult haza. Én átöltöztem egy pizsamára s paplant a kezembe húzva, a kanapéra telepedtem nézni a közös videókat. Egészen a party-tól ahol megismerkedtük, odáig hogy megkérte a kezemet, minden össze volt vágva. Ahogy haladt a film egyre nehezebbek lettek a pilláim és elaludtam. Nem tudom mennyi időre rá, felkeltem, de már nem a kanapé kényelmetlen párnáin feküdtem hanem az ágyban. Kómás fejjel pillantottam körbe s Seongyeol mellettem feküdt. Arca sima volt, karjai körülöttem. Érezte hogy pisilnem kell, ezért megpróbáltam minél kevesebb zajjal és löködéssel kimászni a kezei közül.
-Hová mész?-morogta és a homloka ráncokba szaladt. Várhatta hogy mondjak neki bármit is a mai nap után, de gy is tudom hogy kicsikarja belőlem hogy megszólaljak. Nagy meglepetésemre elengedett és a hátára feküdt, bámulni kezdte a plafont, s sóhajtott egyet. Nem értettem az egészet, eddig soha nem csinált ilyet. Csendben elmentem a mosdóba és ahogy vissza tértem ugyan úgy feküdt. Bemásztam mellé az ágyba és nem bírtam ki. Hozzá bújtam, ő pedig magához szorított. Ajka sarkában egy kis mosoly bujkált, de nem foglalkoztam vele hogy ő nyert vagy én! Halk sóhajjal az ajkaimon fektettem a fejem a mellkasára, Yeol pedig simogatni kezdte a hátamat-Szeretlek.-sóhajtotta. kezemet az övére csúsztattam s összekulcsoltam.
-Én is szeretlek.-motyogtam s megint mélyen elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése