2013. október 26., szombat

Man in Love~ (Infinite) Ayumi: 4.Fejezet~

Furcsa álmaim voltak, mikor a telefonom órára pillantottam nagyot néztem mikor öt órát mutatott.Kómás fejjel kócosan lekászálódtam a konyhába.
-Jó reggel Csipkerózsika felkeltett a herceg?-heccelt Sanghyun.
-Nem keltett senki.-nyújtózkodtam- Mikorra kell odaérni a bulira?
-Hétre.-lépett be a beszélgetésbe Seungho és egy nagy cuppanós puszival üdvözölt.
-Akkor nekem készülődni kell.-koppant a fejem az asztalon.-Hozzátok jön sminkes?
-Igen.-válaszol mindenki helyett Mir.
-Akkor nekem is csak a ruhát kell kiválasztani meg a hajam megcsinálni.
-Akkor húzz bele mert fél óra és itt a sminkes.-szólt be közelről a bátyám.
-Ha közelről beszólsz nehéz lesz a lila monoklidat ki sminkelni.-fenyegettem.
-Harcias a menyecske.-jött be Changsun egy alsónadrágban és megölelgetett.
-Szeretnéd megtapasztalni mennyire?-kérdeztem tőle egy halk nevetés kíséretében.
-Naná. És te szeretnéd megkapni ezt?-mutat végig magán mire elröhögöm magam.
-Hát a méreteidet tegnap látva elfogadnálak.-röhögtem-De sajnos az agyi szinted túl alacsony.
-Megcsapkodom a húgodat.-közölte a bátyámmal Joon.
-Lehet próbálkozni.-vont vállat Sanghyun.
-Na mentem öltözni töketlenek.-adtam puszit Seungho pofijára.
Felrohantam az emeleti szobámba és bezártam magam mögött az ajtót mivel tudom hogy ilyenkor mindenféle indokkal képesek benyitni. Ddadong feküdt elnyúlva az ágyamon és engem nézett.
Az esti ruhám.
-Most te pedig segítesz kiválasztani a ruhámat.-guggoltam mellé és egy hatalmas cuppanósat adtam a fejére. Halk dorombolását okénak véve kitártam a gardróbom ajtaját, kék ruháim közül egy enyhén habos babos de még is elegánsan sexy darabot vettem elő.
-Jó lesz?-kérdeztem a cicát aki hangosabban kezdett dorombolni és nyávogott egy sort.-Örülök hogy tetszik.-doromboltam neki én is vissza.
Magamra vettem és hozzá egy egyszerű fekete 15 centis sarkú cipőt választottam. Most következik a hajam. Átlibegtem a fürdőszobába a haj vasalómért. Frufrumat egyenesre vasaltam majd hosszú kék fekete hajam behullámosítottam. Hátul vicces loknikban omlott a hátamra míg frufrum szög egyenesen tette rejtekbe fűzöld szemeimet.
-Te jössz Ayu!-kiabált fel nekem Byunghee.
-Megyek!-kiabáltam vissza majd letrappoltam a nappaliba. Ott már várt rám a sminkes, beültem a székbe és vártam hogy megcsodálhassam amit művel velem. Nagy meglepetésemre nem csicsázta túl hanem egyszerű szemhéj tust s szempilla spirált tett fel egy enyhe füstös árnyalattal. Ajkaimat halvány ajak fénnyel kompenzálta. Mikor végzett a fiúk már haptákban álltak az ajtóban és rám vártak.-Kész vagyok.-álltam fel.-Milyen?-pördültem meg a tengelyem körül.
-Megvan a feleségem.-tágultak ki Seungho szemei.
-A hercegnémet nem kapod.-vágta vállba Byunghee.
-Ne kezdjétek megint a tegnapit.-röhögtem el magam és beszálltunk a limuzinba hogy elvigyen minket. Ott fotósok és újságírók hada támadott le minket fényképekért, mi pedig mint jó idolokhoz illik pózoltunk nekik párat majd bevonultunk. Tömve volt a helység én pedig egyből a nővérem után kutatva pillantottam körbe.-Megkeresem Sandara-t.-mondtam oda valamelyik fiúnak és elslisszoltam tőlük.
A nyakam nyújtogatva kerestem a lányokat de nagy meglepetésemre egy nyakon öntést kaptam. Egy lány telibe öntötte a mellem és az egész hasamat valamivel.
-Te jó ég!-hüledezett és próbált letörölgetni-Annyira sajnálom.
-Hagyd. Ennek annyi.-mosolyogtam rá kedvesen mivel ebből már csak a tisztító után lesz ruha.
-Kérek neked másik ruhát.-mondta nekem Dongwoo aki éppen a lánnyal volt-Amúgy ő Lee Soyun.-mutatta be.
-Park Ayumi.-hajoltam meg és ő is így tett.-Ameddig te ruhát vadászol én próbálom megszárítani.
-Tényleg sajnálom.-szabadkozott Soyun.
-Mondtam hogy semmi baj.-mosolyogtam rá.-Szerintem még találkozunk.-kacsintottam rá s az erkély felé szlalomoztam. Mikor kiléptem az ajtón legyezni kezdtem a foltot hát ha hamarabb megszárad.
-Leöntöttek?-kérdezte valaki én pedig azt hittem szív infarktust kapok.
-Te atya úr isten.-kaptam a szám elé a kezem-Ne ijesztgess.
-Oh sajnálom.-vakarta a tarkóját a srác. Ki lehet ez? Ismerős de nem jut eszembe hogy honnan.-Te vagy az új debütáló igaz?-kérdezte mosolyogva
-Hát mondhatni igen.-mosolyogtam vissza s leültem mellé a párkányra.
-Nyugi szerintem nem fog látszani.-érintette meg a hasamon lévő foltot.
-Öhm...-pirultam el de hála istennek nem látta-De a pezsgőtől alkoholista szagom van.-kuncogtam-De Dongwoo már ment az öltözőkbe és keres nekem váltó ruhát.
-Dongwoo?-kérdezte meglepetten a fiú.
-Igen ő. Miért?-értetlenkedtem.
-Ja semmi.-vakarta zavartan újra a tarkóját-Amúgy hogy hívnak?-kérdezte s még mielőtt megtudtam volna szólalni Soyun lépett ki.
-Dongwoo talált neked ruhát.-sütötte le a szemeit-Am tényleg sajnálom.
-Semmi baj.-pattantam fel-Veled pedig még szerintem találkozunk.-mutattam a helyes fiúra s betolakodtam Woo-ig.
A második ruhám amit nem öntöttek le.
-Gyere elviszlek a ruhához.-fogta meg a csuklómat és az egyik próba terem felé húzott. Beléptünk egy fekete hosszú ujjú csinos koktél ruhával találtam magam szembe.
-Ez gyönyörű.-ugrándoztam lelkesen és Dongwoo nyakába ugrottam.-Köszönöm.-adtam egy nagy puszit az arcára.-Most pedig kifelé.
-Hé ezért a ruháért legalább egy sztriptíz járna.-nézett nagy szemekkel.
-Álmodj király lány.-nevettem el magam és kilöktem a próba teremből. Gyorsan átvettem a ruhát és végig néztem magamon a hatalmas tükörben. Igaz nem az én ruhám, de mintha rám szabták volna. Mikor kiléptem a teremből Dongwoo még mindig ott állt és rám várt.-Kész vagyok.-mosolyogtam.
-Jól áll.-fogta meg az ujjam és megpörgetett hogy minden oldalról jól lásson.
-Köszönöm.-pukkedliztem-De most menjünk vissza.-húztam a buli felé. Mikor megláttam a nővéreméket.-Oda megyek a nővéremékhez és megint köszi a ruhát.
-Csak akkor engedlek el ha kapok majd egy táncot.-alkudozott vigyorogva.
-Kapsz majd na.-nevettem el magam. S leléceltem a nővéremhez.-Park Sandara!-ejtettem ki a nevét mikor a háta mögé értem.
-Mi az?-fordult meg és hátra hőkölt mikor meglátott engem. Csak vigyorogtam rá mint a tejbe tök és vártam a reakcióját.-Eonni!-ugrott a nyakamba mikor leesett neki hogy én vagyok.
-Hogy vagy szívem?-kérdeztem tőle és próbáltam a nyakamról lefejteni a karját.
-Halálra idegeskedi magát miattad.-röhög Chaerin és ő is ad egy puszit.
-Ki gondolta volna.-kuncogtam.-Na de vissza megyek Sanghyun-ék hoz mert velük jöttem.-ölelek meg mindenkit
Oldalazva kerülgettem ki az embereket amikor Soyun mint derült égből villám csapás a nyakamba ugrott.
-Szia Ayuuuu.-nyújtotta el a szavakat.
-Te se igyál többet.-kuncogtam és húztam magammal hogy leültessem.
-Hová megyünk?-kérdezte vihogva amitől engem is elkapott a nevető görcs.
-Leülünk.-fojtottam vissza a nevetést.
-Jaaaaj de én L-el akarok táncolniii.-kapta el szegény srác felsőjét és ráakaszkodott.
-Ő most beszélget, majd ha pihentél egy kicsit akkor táncoltok.-lassan kezd előtörni a nevetés úgy érzem.
-Nyugodtan hagyd.-fogta meg óvatosan a lány derekát és tartotta attól hogy összeessen-Táncolok vele.
-Te tudod aranyom.-vontam vállat és elindultam hogy igyak egy pohár pezsgőt de valaki elkapta a karomat. Mikor megfordultam láttam hogy az a srác az akivel kint beszélgettem az erkélyen.
-Táncolsz velem?-nézett rám hatalmas boci szemekkel.
-P-Persze.-makogtam mikor azokba a szép barna szemekbe néztem. Mikor elindultunk egy pillanatra visszalépett.
-L-t még megszívatom.-láttam egy ördögi kis mosolyt az ajkán.
-Só a pezsgőjébe.-vontam vállat-Én is ezt adtam a bátyámnak.-mutattam Sanghyun felé-És három, kettő, egy.-ahogy belekortyolt a pezsgőbe úgy fordult ki a szájából mint óvodás a körhintából.
-Waoh.-röhögött-Ez kell nekem is.-öntött egy kupac sót a haverja pezsgőjébe. Mikor Thunder felé pillantottam láttam ahogy szúrós szemekkel néz rám s felém oldalaz Changsunnal és Byunhee-val az oldalán.
-Húzzunk táncolni mert engem meg meglincselnek.-húztam röhögve a fiút magam után. Egy váratlan pillanatban bepörgetett s mikor visszarántott a karjaiba csapódtam. Lassúztunk s végig egymás szemeit fürkésztük. Nem tudom hány dal ment el így de mikor oldalra pillantottam láttam ahogy L készül belekortyolni a pezsgőbe.-Akció végre hajtva.-kuncogtam. Odanézett gyorsan a haverjára s hogy a nevetése ne hallatsszon a hajamba temette az arcát. Én nevetést visszafolyva végignéztem ahogy neki is visszafordul a pezsgő a pohárba.-Guszta.-bújtam a nálam jóval magasabb srác mellkasába hogy még véletlenül se lehessen látni ahogy nevetek.
-Menjünk ki az erkélyre ott nem találnak meg minket.-kuncogott.
-Vagy inkább üljünk le hozzájuk.-húztam a számat mikor megláttam hogy Soyun smárol Myungsoo-val.
-Pont a sós pezsgő után?-öklendezik a fiú-Jut eszembe hogy hívnak?-pillantott rám.
-A sós pezsgőről vagy a csókról jutottam eszedbe?-nevettem fel majd oda mentünk a kis bandához.
-A csókról, de az lényegtelen.-ugratott.
-Park Ayumi vagyok.-vigyorogtam rá.-És te?
-Lee Seongyeol.-csókolt kezet.
-Huhúúú.-nézett ránk Myungsoo és huhogott akár csak egy bagoly.
-Na mi az finom volt a sós pezsgő?-kérdeztem vigyorogva.
-Te voltál az te boszorka?!-tágultak ki a szemei.
-Nem én tettem bele de az én ötletem volt.-fojtottam el a nevetést.
-De legalább megérdemelted.-mutatott rá összehúzott szemekkel Seongyeol.
-Miért?
-A nővéremet senki sem smárolhatja le büntetlenül.-bólintott.-Otthon még tuti kapsz szívatásokat érte.
-Kérek pezsgőt.-vihogott Soyun én pedig a nevetésem alig tudtam vissza fojtani.
-Ne hiszem hogy neked kéne még alkohol.-krákogtam hogy ne látsszon rajtam hogy mindjárt elröhögöm magam.
-Soyun ne igyál többet.-néz rá komolyan Seongyeol.
-Egyszer megyek bulizni azt csinálok amit akarok.-makacskodik.
-Amíg nem rókázol addig felőlem igyál.-vontam vállat.
-Lassan vége van a bulinak.-kócolja meg a hajam Changsun.
-Te mocskos alkesz, de pia szagod van.-fogtam be az orrom.
-Ohh Béyhbi gyhereh adjh egyh phusszikáth.-lehelt rám folyamatosan.
-Gusztustalan beteg állat.-bújtam Seongyeol mellkasába és Joon felé csapkodtam.
-Én veled megyek hazaaa.-kapta el a karom Soyun.
-Hát gyere.-nevettem.
-Én is veled akarok haza menniii.-kapta el a másik kezem Dongwoo.
-Te hajolj le és majd odáig rugdoslak.-nézett rá szúrós szemekkel Seongyeol.
-Na ezt megkaptad.-röhögött Changsun.
-Te ne röhögj mert téged meg én rugdoslak hazáig seggbe.-vágtam gyomron.
-Aajhh ne csináld mert a végén hipp hopp jön Vuk.-védelmezte a piás hasát.
-Undorító vagy.-nevettem el magam-Amúgy Sanghyun nagyon utál a sós pezsgőért?
-Ja csak azt mondta még megbosszulja.-röhögött-Ügyes voltál ahogy visszaköpte azt hittem a képétől én is kiköpöm pedig nálam semmi nem volt.
-Vagy ki tudja.-váltottam komoly arcra amitől mindig elbizonytalanodik és magát szívatja.
-Mi volt benne?-tágultak ki a szemei.
-Soha nem fogod megtudni.-nevettem el magam.-Na menjünk mert itt hagy minket a limó. Sziasztok srácok.-küldtem kézzel mindenkinek puszit Soyun pedig még egy utoljára lekapta Myungsoo-t.

-Te velem alszol ma, remélem engem nem akarsz majd lekapni.-kuncogtam és kitámogattam Soyunt a limuzinhoz. Beültünk és utoljára még visszafordultam hogy lássam Seongyeolt s elhajtottunk. Hazáig mindenki kussban volt, Soyun talán be is aludt. A házhoz érve betámogattam újdonsült barátnőmet és lefektettem, majd én is álomra hajtottam a fejem.

2013. október 24., csütörtök

Man in Love~ (Infinite) Soyun: 3. Fejezet

A konyhában, a fagyasztóban voltam elmerülve, amikor valaki megszólalt.
-Állj! Lebuktál mint a gyöngy halászok. - éreztem meg valamit a hátamnál.
-Hoya nyomozó, magam olyan csendes akár a halál szele. - kuncongtam. -És pont egy kiskanál? De, most komolyan? - vettem el a kanalat tőle.
-Nekem add a másik csokisat. - bökött a másik dobozra.
-Fagyizol velem? Hajnali háromkor? - néztem rá meglepve.
-Velem még nem vagy olyan jó kapcsolatban, mint Dongwoo-val. Be kell pótolni. - húzta ki magát.
-Rendben. Lelkizzünk akkor. - vettem el a másik dobozt, Ő pedig elvett még egy kanalat, és bementünk a nappaliba, ott letelepedtünk a kanapéra.
-Na várj! - letelepedett, maga mellé húzott, neki dőlt a kanapénak, és úgy helyezkedett, hogy Én félig rajta voltam a mellkasán. -Na így jó. - Én pedig csak pislogtam. -Nyugi, nem eszlek meg. - kuncogott. Elmosolyodtam, és ellazultam.
-Igazán kényelmes vagy. - nevettem fel.
-Ssssh. - fogta be a szám kuncogva. -Ofké. - kuncogtam a markába.
-Na szóval. Mesélj nekem a suliról. Milyen volt? - kanalazta be a fagyit. -Nagyon jó volt. Szerettem ott tanulni, és fura mód, egyszer se sárgáztak le. - mondtam.
-Viszont, történt valami, amiről nem akarsz beszélni. - mondta tök nyugodtan. Fel akartam ülni de nem hagyta. -Ne félj, nem kezdek faggatózni. Majd elmondod Te magadtól. Olyan vagy nekem mint egy testvér, Sungyeol-shi is. De látom rajtatok a változást. Ő azért változott, mert nem mosolyogsz, Te pedig azért mert történt veled ott valami ami miatt ilyen lettél.
-Honnan veszed ezt? - hangom nem lett olyan határozott mint szerettem volna.
-Kihalt az a bizonyos fény a szemedből amit akkor láttam amikor debütált a banda, és sokat jártál hozzánk. - lazított szorításából.
-Sajnálom! - mondtam. -Olyan dolgokba keveredtem, amire nem vagyok büszke. - mondtam.
-Gondoltam. Na és akkor, melyik a kedvenc számod?
Megkönnyebbültem a téma váltás miatt.
-Csak, és kizárólag a Paradise! - jelentettem ki.
-Ki a kedvenc hangú? - nyújtotta a kanalát.
-Lefizetsz? - kuncogtam.
-Le Én! - hajamba tompította a nevetést. Bekaptam a kanalat.
-Hmm... Aki igazan hat rám a Sunggyu. Mármint hang alapján. Kicsit vékonyabb a hangja, mint neked, vagy Woohyunnak. Viszont, Woohyun hangjához nagyon megy. Hallgasd csak meg a Nothing's Overt. - bólogattam.
-Ez igaz. Jó megfigyelő vagy. - kuncogott.
-Dehogy. - ráztam meg a fejem.
-Ki a legjobb táncos?
-Hmm... Te, és L.
-Én és L? Hogy - hogy? - hangja kíváncsi volt.
-Nem tudom. - vontam vállat. -Ha táncoltok, valahogy rajtatok marad a szemem. Ja és Dongwoo-on. Hu, micsoda lábai vannak. - ámuldoztam.
-Ki érti a lányokat?! - sóhajtott fel.
-Te kérdezted! - csíptem meg a combját.
-Aucs! - megugrott. -És Yeol? - kérdezte.
-Yeol a másik felem. Ő az öcsém, tiszta szívből imádom, Ő a mindenem. Nélkül semmi lennék. Ha szomorú vagyok, elég arra gondolnom mennyire szeretem, mennyit jelent, azonnal melegség lesz a szívemben. Persze ha trollkodik akkor utálom. - mosolyogtam.
-Na azokat Én is. Honnan szedi ezeket?
-Megálmodja. Vagy valami genetikai mutáció. És szimplán hülye. - vontam vállat.
-Ez jó. - újra a hajamba nevetett. Mi vagyok Én? Hangtompító? Mindegy. Sokáig beszélgetünk, aztán már észre se vettük, hogy alszunk. De azt éreztem, hogy valaki betakart, és adott egy puszit a homlokomra.
Reggel arra keltem, hogy Dongwoo, Woohyun és Sunggyu előttünk álltak, csak az asztal másik oldalán.
-Kész! Itt esküvő lesz. - mondta Gyu.
-Hülye aberált állat. - morogtam. Arcom Hoya mellkasába fúrtam.
-Hát de olyan cukik vagytok. - vigyorgott Woohyun.
-Hyunie, gyorsan teperj előlem mert megverlek! - néztem rá.
-Hopp, Soyun mérges. Sziasztok! - iszkolt el.
-Gyáva nyúl! - kiáltott utána Dongwoo.
-Fiúk, olyanok vagytok mint nagyra nőt ovisok. - mondta Hoya. -Uh, nem kellett volna megenni a két doboz fagyit. - fogta a hasát.
-Belső hűlés. - nevettem.
-Az. - ásított.
-Itt tényleg lesz valami. - mondta Sunggyu Woonak.
-Persze, Én meg pap vagyok. - mondta Hoya. Elnevettem magam.
-Tényleg? Ezt nem is tudtuk. Hát, hogy, merted eddig tagadni? - drámázott az öcsém.
-Majom! - vágtam hozzá a kanalat.
-Úristen, kanál támadás! - kapálózott.
Nevetve másztam ki Hoya mellől. Úgy érzem, olyan lett nekem mint Yeol.
Elmentem zuhanyozni, egy inget vettem fel és egy farmert a kedvenc fehérneműmre. Hajam csak felfogtam, és mivel nem használok sok smiket, csak egy kis ceruza, és spirál a pillaimra, kész is voltam.
-Huszonkét perc, negyven másodperc! Gyors voltál. - mondta Yeol.
-Ugyan, kérlek. Nektek egy óra kevés, hogy elkészüljetek, pedig mindig ti veritek a vasat, hogy a csajok sokáig vannak a fürdőben. Tisztelet a kivételnek. - emeltem fel a mancsaim, mert Woohyun rám nézet, amolyan "vond vissza vagy megeszlek" nézéssel. Erre elvigyorodott.
-Idolok vagyunk, kell a tökéletes megjelenés. - mondta Yeol.
-Édesem, egyetlenem. Ti még csavargó ruhában is tökéletesek lennétek. Láttalak titeket debüt előtt, szóval ne járjon a szád. - néztem rá.
-Milyenek voltunk debüt előtt? - kérdezte Sunggyu.
-Esetlen tacskók. - nevettem rájuk. -Ez bosszút követel! - mondta Dongwoo.
-És bosszúljam vissza? - néztem rá sötéten.
-Nem. Te rosszabb vagy mint Yeol. - motyogta.
-Helyes. Fiúk, ott a cetli a hűtőn, nézetek meg mi kell még, és írjátok rá addig Én összeszedem a szennyest. Oké? - bólogatott mindenki. Majdnem másfél órám ment arra, hogy a hét fiú ruháját szét válogatsam, aztán kezdjek neki színskálázni, mert azért feheret pirossal mégis csak nem moshatok. De a piros és a nem szín eresztő fekete pólókat egyben mostam. Így könnyebb. Két mosógép van, és szárító, így amíg egyik kimos addig Én kirakom szaradni az előzőt. Jól be vált módszer, már rég így csinálom.
Mivel ma a fiúk csak este lépnek fel itthon maradtak. Kilencig aludtunk, szóval kicsit kipihentebbek. Azért örülök, hogy legalább egy héten, vagy két hetente van egy - egy szabad napjuk.
-Fiúk, ruhák kimosva, és úgy látom kicsit elcsúszott az ebéd. Szóval Én most megyek, vásárolni. - vettem el a dolgaim. -Hol a kártya? - néztem szét. Van egy cég kártya amivel kaját szoktunk venni, semmi másra nem használjuk.
-Ott van a második fiókban. Tegnap leesett, Én pedig berektam oda. - mondta Sungjong. -Egyelek meg, de aranyos vagy. - vettem ki a kártyát.
-Veled mehetek? - kérdezte zavartan.
-Persze, úgy is kell egy férfi, aki cipeli a zacsikat. - mosolyogtam rá, mire Dongwoo felröhögött. -Meg ne szólalj. - néztem az említett hiéna ivadékra. Sungjong hátra fordult és rá vigyorgott Dongwoora. Mindig azzal piszkálja, hogy túl lányos. Szerintem pedig aranyos. És gyönyörű a mosolya, meg a szemei, ezért hívom Cicámnak. Mert olyan cica szeme van.
Voltam már mindegyik fiúval vásárolni, hát, azóta is csak nagyon nagy szükség esetén viszem magammal bármelyik falank fiút. Sungjong elég csendes, inkább akkor beszél, ha olyan a kedve, de sokat mosolyog, és kedves.
-Mindent megvettünk? - fordult felém, sajnos kicsit túl közel voltam hozzá. Csak egy picit kellene kihúzni magam, és hozzá egy kicsit pipiskedni, máris az ajkait érezném.
-Igen. Azt hiszem minden meg van. - motyogtam szemeibe veszve.
-Az jó. - bólintott, aztán Ő lépett el. Fülig pirulva indult el, maga előtt tolva a bevásárló kocsit.
A kasszánál fizettünk, és bepakoltunk mindent a kocsiba. 
Sungjong végig zavarban volt, és éreztem, hogy néha néha rám pillanat. Én vezettem.
-Ez mi? - néztem a nagy dobozra ami Yeol ágyán volt. A fiúk betoloncoltak a lakásba, azzal a kijelentéssel, hogy Ők kipakolnak. Máskor majd meg szakadtam, akkor se segítettek.
-Nézd meg. - mondta Yeol.
Kinyitottam a dobozt és elállt a szavam.
Amikor elkészültem, a fiúk csak ámulva néztek. Hajam csak hullámos lett két oldalt felcsattolva, ott toporogtam a fiúk előtt.
-Gyönyörű vagy. - mondta Woo.
-Köszönöm. Indulhatunk? - mosolyogtam rájuk.
-Igen. - jött kórusba a válasz.
Rengetegen voltak. Egyik Idol a másik után, sokat fel is ismertem.
-Ez a lány a barátnőd? - kérdezte az egyik újságíró.
-Lee Soyun a nővérem. - mutatott be. Bent már szerencsére egy firkász nem volt.
-Te jó ég! - kaptam a kezem a szám elé, mert a poharam tartalma, egy mese szép ruhán landolt. -Istenem. Annyira sajnálom! - kezdtem törölgetni a lány ruháját.
-Hagyd. Ennek annyi. - fogta meg a kezem. Kedvesen rám mosolygott.
Mi lesz itt még mire haza érek?

2013. október 23., szerda

Man in Love~ (Infinite) Ayumi: 2. fejezet~

-Csukd be az ablakot!-hallom Sanghyun kiabálását a másik szobából miközben Changsun rohant egy szál törölközőben a folyosón.
-Ti mindig elkéstek.-rázom a fejem a szobámból kilépve.
-Nem szoktál még hozzá?-kérdezte Seungho és egy hatalmas cuppanós puszit kaptam tőle ajándékba.
-De... Mondhatni.-kuncogtam és átkaroltam. Ő volt az egyedüli a bandából aki elkészült mint mindig.
-Hol van az alsógatyám?-rohan el előttünk újra Changsun a törölközőben be a szobájába.
-Joon.-szólok neki szem forgatva.
-Igen?-lép vissza a törölköző nélkül Ádám kosztümben.
-Először is szól a himnusz vagy csak nekem örülsz ennyire?-mutattam férfiasságára s felvontam a fél szemöldökömet.
-Neked örülök.-röhögi el magát.
-Akkor jó. Másodszor ott van a fejeden az alsógatyád.-mutatok felé.
-Dehogy is ugyan miért lenne az én fejemen az alsógatyám?-nevet újra és a fejéhez ér és lehúzza a boxert. Az őszinte megdöbbenés az arcán hihetetlenül vicces volt. El is röhögtem magam, ha Seungho nem fogott volna én tuti ott esek össze a nevetéstől.
-Gyere kapsz egy ölelést érte.-jött felém pucéran tárt karokkal.
-Amíg nincs rajtad a boxer nem kell az ölelésed.-bújtam Seungho mögé és őt toltam Changsun felé.
-De de.-vigyorog kajánul majd jön tovább.
-Engem ugyan meg nem ölel így.-bújt ki Seungho a kezeim közül és lerohant a konyhába.
-Sanghyun segítség!-kiabáltam és beiszkoltam kedvenc bátyám szobájába. Persze hogy ő sem volt még kész, így nem is lepődtem meg mikor megláttam egy boxerben ingben és fél pár zokniban.
-Szia Ayu.-mosolygott rám majd vissza is fordult a szekrényéhez.
-Goyangi.-jött utánam Changsun vigyorogva. Ahogy meghallottam a hangját gyorsan a bátyám mögé bújtam és reménykedtem hogy megvéd mivel az MBLAQ-s srácok terrorizálása ellen nem nagyon szokott.
-Sanghyun védj meg tőle.-öleltem át.
-Joon nem bánt csak megkóstol igaz?-fordult vigyorogva haverja felé és mikor meglátta hogy nincs rajta semmi teljesen lefagyott majd mögém ugrott.-Te idióta öltözz már fel!
-Ezt mondom neki én is!-kiabálok vissza a bátyámnak mivel az én fülembe kajabált.
-Ha megölel a húgod akkor felöltözök.-nyújtja ki felém a karját.
-Öleld már meg.-lök meg Sanghyun.
-Te normális vagy?-fordulok hátra hogy lássam ez tényleg ilyen hülye-e vagy csak tetteti. Persze hogy tök komoly fejjel néz rám. Már miért is ő lenne az értelmes ebben a bandában ha egyik sem az.-Cheolyong segííííts!!!-kiabáltam Mirnek aki pár pillanat múlva meg is jelent egy szál boxerben és a hátára volt kötve a lepedője, a kezében pedig. A kezében pedig... Mi a frász ez a kezében? Ja igen egy kanál. Egy kis kávéskanál.
-Megmentelek kedvesem.-ugrott közém és Changsun közé.
-Most komolyan Seungho,Byunghee és én vagyunk az egyedüli értelmes lények ebben a házban?-fagyok le.
-Jöttem segíteni!-kiabál Go s belépett felöltözve de az alsónadrágja kívül van és egy piros paplan van a nyakába kötve.
-Nincs több kérdésem.-emelem fel megadóan a kezemet.-Mellesleg Cheolyong ki is a kedvesed?
-Hát ez csak természetes hogy Sanghyun.-bólint. A szemeim kitágultak majd rá meredtem és végül pofával Sanghyun ágyára dobtam magam. Így elkezdtem visítva röhögni a párnába hogy Seungho is feljött mi ez a visítás. Mire abbahagytam a nevetést Seungho közölte hogy ma nem kell próbára menniük mert szólt a főnökség hogy szabadnapjuk van. S persze hogy holnap ne felejtsük el a parti-t.
-Milyen parti?-törlöm meg könnytől áztatott szemem és még a nevetés egy két másodpercenként visszatér.
-After parti lesz.-húz fel a szöszi leader az ágyra.-Mellesleg megkértem hogy neked se kelljen menni próbára.
-Miért?-fagytam le.
-Hát gondoltam hogy mivel tegnap egész éjszaka próbán voltál fáradt vagy.-mutat végig rajtam majd hirtelen elnyomok egy ásítást.
-De akkor sosem leszek elég jó a holnap utáni debütáláshoz.-mondom miközben folyamatosan ásítok.
-Mondtuk már hogy nagyon jó vagy.-karol át Changsun.
-Azt köszönöm is de szerintem sosem vagyok elég jó, mindig van jobb.-nézek rá mire leesik hogy még mindig nincs rajta boxer.-Takarooodddjj!!!-lököm az ágyra de az elvetemült magával rántott és így ráestem.
-Hééé ne az én ágyamon ha lehet.-heccel Sanghyun.
-Eressz el te állat!-visítok nevetve s próbálom magam eltolni tőle.
-Meg menteleeeek!kezdi Cheolyong Joon homlokát ütögetni a kiskanállal.
-Seungho segíts már mindegyiknek eltűnt az agya.
-Én ettem meg az agyukat.-kezd e ördögien nevetni és ránk veti magát. De még mielőtt ágyat ért volna sikerült kislisszolnom közülük így a srácokra huppant.
-Miért csak én vagyok az egyetlen értelmes lény ebben a házban?!-értetlenkedtem.
-Hercegnőőőőm.-jön felém Byunghee.
-Na én inkább kámforrá válok.-mondtam és mintha a földhöz vágnék egy labdát tettem a kezemmel s befutottam a szobámba s rázártam az ajtót.
-Eressz be szerelmem!!-dörömbölt Go én pedig röhögve dőltem az ajtónak. Ahogy lecsúsztam kizártam az ajtót és csak tartottam a hátammal. Néhány pillanat elteltével megszakadt minden és elaludtam. Éreztem ahogy eltűnik alólam a parketta.
-Mi?-pislogtam kómásan.

-Aludj csak.-nyomott puszit Seungho a homlokomra s betakargatott az ágyon, majd újra kép szakadás.

Man in Love~ (Infinite) Soyun : 1. Fejezet

Reggel fél hét! Amióta az öcsémhez költöztem, minden reggel így kezdődik a napom. 
Elkészítettem a reggelit, és mire a fiúk ébresztője szólni kezdet.
-Sungyeol, vidd innen a macskád! - hallottam Myungsoo haragos hangját. Yeol persze nem foglalkozik vele, hogy Soo utálja a szfinx macsekját, szereti borzolni a kedélyeket. Betrappoltam Soo és Dongwoo szobájába, és leszedtem Myungsoo határól Jureumit.
-Kösz Soyun. - mondta L.
Ramosolyogtam, és kimentem.
Nos, igen. Infinite Sungyeol az öcsém. És az Infinite dormban lakok már két hónapja. Akkor érkeztem haza amerikából. A fiúk amikor debütáltak, végig Yeol mellett voltam, aztán a suli miatt elkellett jönnöm. Igaz, hogy Sungyeol és Én nem vagyunk teljesen testvérek. De akkor is szeretem.
-Rossz vagy. Miért kell neked mindig szegény Myungsoot molesztálnod? Hmm? - dorombolva nekem dörgölte az orrát.
-Az a dög pont olyan mint a gazdája. - csoszogott ki L a szobából.
-Cuki és aranyos? Szerintem is. - vigyorogtam rá.
-Te esetleg, de Yeol kizárt. - adott egy homlok puszit.
-Persze persze! - bólogattam. -Reggeli kirakva. - mentem lerakni a cicát.
-Soyun! Nem láttad a piros pólóm? - hallottam Dongwoo hangját. Benyitottam, ekkor egy boxer landolt a fejemen.
-Szívem. Nem vagy picit rendetlen? - mondtam meglepve. Az anyagra pislogva.
-Hoppsz. Bocsánat! - kapta le a fejemről a boxert.
-Amúgy, harmadik polc. - mondtam.
-Na ezért jó egy nő a háznál! - kurjantott.
-Hülye. - nevettem.
-Jó reggelt. - jelent meg a kiscicám. Magamban így hívom Sungjongot.
-Neked is. - mosolyogva néztem rá. Kicsit zavarban volt, mert nem volt rajta csak egy boxer, Én meg Yeol egyik pólójában, ami túl hosszú, így a combomig ér.
Ritkán látni így a fiúkat, max fürdés után.
Amúgy kicsit többet érzek iránta és Myungsoo iránt mint barátság. Igen, két fiúba vagyok szerelmes, egyszerre. De ezt Ők nem tudják. Senki se. Még Yeol se, pedig Ő ismer a legjobban. Arra se jött rá, mi volt velem két évig. Pedig történt pár olyan dolog amit jobb mélyen tartani.
-Elgondolkodtál. - éreztem meg a vállamon Yeol állát.
-Aha. Hmm. Mikor értek haza? - simogattam meg a fejét.
-Este. Ma próba, délig, aztán meg fellépés. Úgy kilenc fele érünk haza.
-Szóval megint Zombi menet lesz, Infinite módra? - nevettem el magam.
-Úgy valahogy. - kuncogott.
-Menj enni, aztán irány a kocsi.
-Rendben Manó. Szeretlek. - kaptam egy puszit tőle is.
-Én is téged. Tudjátok fiúk. El vagyok kényeztetve. Minden reggel puszit kapok tőletek, jobb esetben. Rosszabb esetben egy boxert! - Woo felröhögött.
-Az véletlenül volt. - hegy Woo mellém állt, és Ő is adott puszit az arcomra.
-Persze. Véletlenül landolt egy boxer a fejemen.
-Örülj neki, hogy nem volt használt. - mondta Woohyun.
-Juj, fúj!!! - nevettem el magam. Én mosok rájuk, szóval nincs benne nagy dolog.
-Na gyerek, irány a kocsi. - mondta a leader teleszájjal.
-Nyeld le a falatot mert megárt. - csaptam nyakon.
-Igenis anyuci. - vágta magát vigyázba.
Nevetve mentem be Yeol szobájába, hogy lerakjam a Jureumit. Közben a fiúk elmentek, Én pedig átöltöztem, és neki álltam elpakolni a reggeli kupit.
Este a fiúk, tényleg Zombi módban jöttek haza. Enni se volt kedvük, szóval csak lezuhanyoztak, és már dőltek is be az ágyban. Sajnálom őket, hogy ennyire hajtanak, de szeretnek énekelni, ezért kibírják.
-Holnap buli lesz. Final stage. After party, úgy te is jössz? - kérdezte Yeol, hozzám bújva. Hatalmasat ásított.
-Nincs mit fel vennem. - motyogtam.
-Lesz! Gyere velünk. Jó? - motyogta.
-Rendben. De mostmár aludj. - simogattam a hátát. Lassan, mélyen szuszogva aludt el. Holnap buli? De hisz Én nem tartozok közzéjük. De Sungyeol miatt elmegyek.