-Csukd be az ablakot!-hallom Sanghyun kiabálását a másik szobából miközben Changsun rohant egy szál törölközőben a folyosón.
-Ti mindig elkéstek.-rázom a fejem a szobámból kilépve.
-Nem szoktál még hozzá?-kérdezte Seungho és egy hatalmas cuppanós puszit kaptam tőle ajándékba.
-De... Mondhatni.-kuncogtam és átkaroltam. Ő volt az egyedüli a bandából aki elkészült mint mindig.
-Hol van az alsógatyám?-rohan el előttünk újra Changsun a törölközőben be a szobájába.
-Joon.-szólok neki szem forgatva.
-Igen?-lép vissza a törölköző nélkül Ádám kosztümben.
-Először is szól a himnusz vagy csak nekem örülsz ennyire?-mutattam férfiasságára s felvontam a fél szemöldökömet.
-Neked örülök.-röhögi el magát.
-Akkor jó. Másodszor ott van a fejeden az alsógatyád.-mutatok felé.
-Dehogy is ugyan miért lenne az én fejemen az alsógatyám?-nevet újra és a fejéhez ér és lehúzza a boxert. Az őszinte megdöbbenés az arcán hihetetlenül vicces volt. El is röhögtem magam, ha Seungho nem fogott volna én tuti ott esek össze a nevetéstől.
-Gyere kapsz egy ölelést érte.-jött felém pucéran tárt karokkal.
-Amíg nincs rajtad a boxer nem kell az ölelésed.-bújtam Seungho mögé és őt toltam Changsun felé.
-De de.-vigyorog kajánul majd jön tovább.
-Engem ugyan meg nem ölel így.-bújt ki Seungho a kezeim közül és lerohant a konyhába.
-Sanghyun segítség!-kiabáltam és beiszkoltam kedvenc bátyám szobájába. Persze hogy ő sem volt még kész, így nem is lepődtem meg mikor megláttam egy boxerben ingben és fél pár zokniban.
-Szia Ayu.-mosolygott rám majd vissza is fordult a szekrényéhez.
-Goyangi.-jött utánam Changsun vigyorogva. Ahogy meghallottam a hangját gyorsan a bátyám mögé bújtam és reménykedtem hogy megvéd mivel az MBLAQ-s srácok terrorizálása ellen nem nagyon szokott.
-Sanghyun védj meg tőle.-öleltem át.
-Joon nem bánt csak megkóstol igaz?-fordult vigyorogva haverja felé és mikor meglátta hogy nincs rajta semmi teljesen lefagyott majd mögém ugrott.-Te idióta öltözz már fel!
-Ezt mondom neki én is!-kiabálok vissza a bátyámnak mivel az én fülembe kajabált.
-Ha megölel a húgod akkor felöltözök.-nyújtja ki felém a karját.
-Öleld már meg.-lök meg Sanghyun.
-Te normális vagy?-fordulok hátra hogy lássam ez tényleg ilyen hülye-e vagy csak tetteti. Persze hogy tök komoly fejjel néz rám. Már miért is ő lenne az értelmes ebben a bandában ha egyik sem az.-Cheolyong segííííts!!!-kiabáltam Mirnek aki pár pillanat múlva meg is jelent egy szál boxerben és a hátára volt kötve a lepedője, a kezében pedig. A kezében pedig... Mi a frász ez a kezében? Ja igen egy kanál. Egy kis kávéskanál.
-Megmentelek kedvesem.-ugrott közém és Changsun közé.
-Most komolyan Seungho,Byunghee és én vagyunk az egyedüli értelmes lények ebben a házban?-fagyok le.
-Jöttem segíteni!-kiabál Go s belépett felöltözve de az alsónadrágja kívül van és egy piros paplan van a nyakába kötve.
-Nincs több kérdésem.-emelem fel megadóan a kezemet.-Mellesleg Cheolyong ki is a kedvesed?
-Hát ez csak természetes hogy Sanghyun.-bólint. A szemeim kitágultak majd rá meredtem és végül pofával Sanghyun ágyára dobtam magam. Így elkezdtem visítva röhögni a párnába hogy Seungho is feljött mi ez a visítás. Mire abbahagytam a nevetést Seungho közölte hogy ma nem kell próbára menniük mert szólt a főnökség hogy szabadnapjuk van. S persze hogy holnap ne felejtsük el a parti-t.
-Milyen parti?-törlöm meg könnytől áztatott szemem és még a nevetés egy két másodpercenként visszatér.
-After parti lesz.-húz fel a szöszi leader az ágyra.-Mellesleg megkértem hogy neked se kelljen menni próbára.
-Miért?-fagytam le.
-Hát gondoltam hogy mivel tegnap egész éjszaka próbán voltál fáradt vagy.-mutat végig rajtam majd hirtelen elnyomok egy ásítást.
-De akkor sosem leszek elég jó a holnap utáni debütáláshoz.-mondom miközben folyamatosan ásítok.
-Mondtuk már hogy nagyon jó vagy.-karol át Changsun.
-Azt köszönöm is de szerintem sosem vagyok elég jó, mindig van jobb.-nézek rá mire leesik hogy még mindig nincs rajta boxer.-Takarooodddjj!!!-lököm az ágyra de az elvetemült magával rántott és így ráestem.
-Hééé ne az én ágyamon ha lehet.-heccel Sanghyun.
-Eressz el te állat!-visítok nevetve s próbálom magam eltolni tőle.
-Meg menteleeeek!kezdi Cheolyong Joon homlokát ütögetni a kiskanállal.
-Seungho segíts már mindegyiknek eltűnt az agya.
-Én ettem meg az agyukat.-kezd e ördögien nevetni és ránk veti magát. De még mielőtt ágyat ért volna sikerült kislisszolnom közülük így a srácokra huppant.
-Miért csak én vagyok az egyetlen értelmes lény ebben a házban?!-értetlenkedtem.
-Hercegnőőőőm.-jön felém Byunghee.
-Na én inkább kámforrá válok.-mondtam és mintha a földhöz vágnék egy labdát tettem a kezemmel s befutottam a szobámba s rázártam az ajtót.
-Eressz be szerelmem!!-dörömbölt Go én pedig röhögve dőltem az ajtónak. Ahogy lecsúsztam kizártam az ajtót és csak tartottam a hátammal. Néhány pillanat elteltével megszakadt minden és elaludtam. Éreztem ahogy eltűnik alólam a parketta.
-Mi?-pislogtam kómásan.
-Aludj csak.-nyomott puszit Seungho a homlokomra s betakargatott az ágyon, majd újra kép szakadás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése