Iszonyatos fejfájásra keltem.
-Te jó ég. - nyüszítettem fel fejem fogva.
-Jó reggelt. Hogy vagy? - jött be Ayumi a szobába. Hogy kerül ide? Vagyis, Én hol vagyok?
-Pocsékul. Hol vagyok? - lassan de tényleg nagyon lassan ültem fel. Még rajtam volt a ruha.
-Nálunk vagy. Tegnap eléggé tacsra vágtad magad. - ült le az ágyra.
-Mond, hogy nem csináltam hülye dolgot. - néztem rá.
-Hát, kicsit közelről megcsodáltad Myungsoo manduláit.
-Jó Isten! - fogtam a fejem.
-Na, de beírtam a számom a telódba, szóval számot cseréltem.
Amúgy nekem mennem kell. Fürdő jobbra, ruha a gardróbban válasz nyugodtan. Meg itt egy napszemcsi. És szeretném ha este eljönnétek a debütálásomra. - mosolygott.
-Persze, csak éljem túl az otthoni fejmosást és szembe tudjak nézni Myungsooval. - sóhajtottam.
-Sok sikert. - kuncogott. -Szia. - felállt, intet és már el is ment.
Lezuhanyoztam, elvettem tőle egy pólót meg egy melegítő nadrágot. Aztán a szemcsit is magamra kaptam meg a ruhát a kezembe. Tök üres volt a ház, így hangtalanul osontam ki.
Komolyan, mint egy kommandós úgy lopakodtam be a dormba.
Még mindenki aludt. Szóval nyugi volt.
Mire mindenki felkelt, már kész voltam a reggelivel. És nagyon fura volt, hogy csend van. Senki se szólt, mindenki csendben evet.
Leraktam a bögrét, amiben a kávé volt, felmosogattam, és kicsit rendet raktam.
-Mi volt az a bulin? Miért csókoltad meg Myungsoot? - kérdezte Yeol, már a szóbánkban voltam.
-Részeg voltam. - válaszoltam kurtán.
-Amióta visszajöttél, nem vagy az aki voltál! Hol az igazi nővérem? - fogta meg a kezem.
-Nincs. - rántottam ki a kezem az övéből.
-Soyun! Mit titkolsz előlem? Miért vagy ilyen?
-Mert tettem olyan dolgokat amire nem vagyok büszke! Nem akarok a szemedben egy olcsó ribanc lenni. - kiabáltam.
-De ha nem mondod el, nem tudod meg, hogy hogy tekintenék rád! - támadott.
-De! Undorral. - vágtam ki az ajtót.
-El ne mérészelj menni! - kiabált utánam.
-Mert akkor mi lesz? - fordultam felé. -Trollkodsz? Eljátszol? Hisztizel? Tudod mit? Leszarom! Világos? Én a lelkem kiteszem érted, értetek! És most vétettem, mert részegen lesmároltam a Nagy Kim Myungsoot összedől a világ! Úristen,, el se hiszem, hogy pont veled veszekszem 23 év után. - fogtam a fejem.
-Nem kellett annyit inni. - mondta L azzal a tipikus flegma fejjel.
-Te inkább fogd be. Amúgy se volt ellenedre! - szóltam rá. Fintorgott egyet. Majdnem neki mentem, de valahonnan elő bukkant Jong, megfogta a vállam. -Azt hiszem most megyek. - fordultam meg, és kimentem a lakásból.
Első után egy bolt volt ahol vettem cigit, majd elmentem a parkba, ott a kis hídnál a kapucnit a fejemre húzva gyújtottam rá, közben a régi képeket néztem, amikor a telefonon volt, egy levédett mappába.
Chris! Ez a név volt életem ezen szakaszának boldogsága, és szenvedése. Sírva dőltem a karjaimra amik a korláton voltak.
Nem akarom, hogy Yeol, vagy bárki más megtudná mi volt New Yorkban. Elég ha Én látom minden nap a hegeket. A rossz és a jó emlékeket.
-Nem is tudtam Noona, hogy cigizel. - hallottam meg Sungjong hangját a hátamnál. Felegyenesedtem.
-Nem szívesen gyújtok rá, de most le kell nyugodnom. - mondtam.
-Én ha ideges vagyok csokit eszek. - nyújtott egy tábla csokit. Felnéztem a szemeibe. Olyan őszinte csillogás volt benne, hogy azonnal lenyugodtam, kedves és aranyos fiú, nem hiába szeretem bele. De, hogy Myungsoot miért szeretem. Fogalmam sincs.
-Köszönöm. - dobtam el a félig elszívott szálat. Elvettem a csokit, kibontottam, és adtam Sungjongnak is. -Miért jöttél? - kérdeztem.
-Nem tudom. Láttam tegnap a csókot...
-Ajh! - sóhajtottam. Lehajtottam a fejem.
-A fiúk túl férfiasak hozzám képpest. Ezért éretlen is vagyok. Még nem volt barátnőm, nem volt első csókom.
-Majd lesz olyan lány, vagy fiú...
-Lány párti vagyok! - háborodott fel.
-Elnézést. - kuncogtam. Elmosolyodott. -Szóval lesz olyan akivel ezeket megfogod osztani, akiért bármire képes leszel. Én is így voltam, és mégha fájdalmas is volt vele lennem ezek a pillanatok gyönyörű emlékek. A szerelem szép dolog, még ha fáj is, és egy oldalú.
-Van egy lány. - mondta halkan.
-Tényleg? - néztem rá meglepve, de a szívem majd megszakadt.
-Aha. De szerintem egy oldalú a szerelem. - vont vállat. Óh! Kiscica, ha tudnád milyen rossz ezt hallani.
-Nem biztos. Ha megteszed az első lépést, szerintem biztos nem csak egy oldalú lenne. - néztem újra a vízre. Közben elfogyott a csoki. Ki akartam venni még egy szál cigit, de Sungjong megfogta a kezem.
-Kérlek Noona. - nézett rám könyörgően.
-Jó. - raktam el a dobozt. -De csak miattad.
Ott álltunk a korlátnak dőlve, amikor Sungjong mondta, hogy neki mennie kell mert fellépés, és ma lesz két új debütálás. Azonnal eszembe jutott Ayumi. Vele mentem haza. Otthon pedig Sungyeol csak úgy megölelt.
-Szeretlek. És sajnálom. - motyogta.
-Én is téged! És Én is sajnálom. De fáj nekem arról beszélni mi volt akkor és ott. - toltam el.
-Megértem. - bólintott. Elmosolyodtam.
Újra megöleltem és utána elmeséltem, hogy Ayumi elhívott a fellépésére, és a fiúk pont oda mennek, szóval velük megyek. Gyorsan elmentem zuhanyozni, aztán egy inget vettem fel, hozzá farmert csőnadrágot, hajam felfogtam és a kedvenc magas sarkum vettem fel. Teljes puccba vágva, rendezői kártyával a nyakába ültem volánhoz. Menedzser ssit hagyom pihenni, amúgy is sokat rohangált ma. Amikor bementünk, azonnal észre vettem Ayumit. Látszott rajta, hogy ideges.
-Szia Ayu. - köszöntem.
-Most akartalak hívni. - borult a nyakamba.
-Nyugi, jó leszel. - biztattam. -Innen a színpad mögül foglak nézni és szorítani. De most megyek mert Yeol keze kiszakad annyira integet. - engedtem el.
-Rendben. - bólintott.
-Ayu. Tartozol egy tánccal. - kiabált Dongwoo.
Elnevettük magunkat.
-Sok sikert. Ügyes leszel. - biztattam. Bólintott. Még egyszer megöleltem és mentem a fiúkhoz. A fiúk elkészültek, Sungjong pedig adott egy csokit.
-Óh, köszönöm. - mosolygtam rá.
-Sungjong, udvarolsz? - mondta Dongwoo.
-Inkább csoki mint cigi. - mondtam. Kikerekedett szemekkel néztek rám. -Köszönöm. - adtam Sungjong arcára egy puszit, amitől elpirult.
-Nincs mit Noona. Tényleg jobb ez mint a cigi. - mosolygott.
-Megyek megnézem Ayumit.
Otthagytam a fiúkat és mentem a színpadhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése