Pislogtam Myungsoora, mint hülye gyerek az ábécére, az első osztályban. Kezében volt a teszt, és úgy nézet ránk.
-Terhes vagy? - kérdezte.
-Mi? Nem! - tiltakoztam.
-Akkor kié a teszt? - Kidobta a kis kukámba, aztán újra ránk nézett.
-Ayumi tesztje. - sóhajtottam. -Én nem vagyok terhes, vagyis mindig védekezek, szóval nem lehetek az. - forgattam meg a szemem.
-Ugye, tudod, hogy ha az lennél, kettőn közül valaki lenne az apa? - mutatott magára és Jongra.
-Most azt mondod, hogy válasszak? - néztem rá.
-Igen! Vagy Én, vagy Ő! - mondta L. Pár percig hallgattam, aztán rájuk néztem.
-Egyikőtök se. - kifordultam, és otthagytam őket.
*********
Halkan figyeltem a fiúkat. Mindenki mérges volt, nem csodálom, tőlem is kapott otthon akkora fejmosást, hogy szerintem egy egész életen át emlékezni fog rá. Az Én öcsém, nem fog megfutamodni, és nem lesz egy beszari állat.
-Igen. Vele maradok, de csak mert szeretem. És nem adom Dongwoo-nak.
-Ne beszélj így Ayumiról. Nem egy kibaszott tárgy! - vágtam nyakon. -Indíts fel Yumihoz, és kérj tőle bocsánatot, amiért szemét voltál vele! - taszítottam egyet rajta. Felkullogott. -Bocsánat, a kellemetlenségekért, ha nem kezdem el faggatni, akkor nem tudtam volna meg, miért volt ez a feszült hangulat. - hajoltam meg.
-Jól tetted. És köszönjük. - mondta Thunder. -Jobban van már a karod? - kérdezte.
-Hát, gyógyul. - mosolyogtam. -De mi most megyünk. - belekaroltam Woo maciba, és haza indultunk.
-Jól vagy? - kérdezte. Lassan sétáltunk haza, Én pedig a vállának dőlve mentem mellette. -Nem igazán. - sóhajtottam.
-Elmondod? - kérdezte.
-Elmondjam? - néztem rá.
-Tudod, hogy mindig meghallgatlak. - mondta.
-Myungsoo, és Sungjong a baj. Myungsoo azt akarta, hogy válasszak, közte és Sungjong közt, de nem tudok, így egyiket se választottam. Soo tudja, hogy mind a ketten fontosak, és, hogy szerelmes vagyok beléjük, de úgy látszik nem érti meg. - hadartam.
-Wow. Érdekes szitu. - mondta.
-Az. Meg szar helyzet. - mondtam.
-Szerintem próbálj beszélni velük. Vagy gondolkoz kicsit, hogy mit akarsz. Vagy inkább kit akarsz jobban. - mondta.
-Szerintem, jobb ha most inkább hagyom őket, és arra összpontosítok, amit meg akarok valósítani. - néztem újra rá.
-És mi az? - nézett rám.
-Újra tanulni fogok. Visszamegyek a művészeti suliba, de itt Szöulban. - mosolyogtam.
-Büszke vagyok rád. - homlokon puszilt, és rám mosolygott.
Az út további részét, csendben tettük meg, de beültünk egyet enni. Éhes lettünk. Ott is kicsit beszélgettünk, majd desszert gyanánt, vettünk pár csomag Pockyt, és egy csomagot hazáig megettünk. Jó volt újra ketten tengeni ezzel a majommal.
Haza érve Woohyun, Sunggyu és a két dísz madaram a földön ülve néztek valami filmet. Rájuk se nézve mentem a szobámba, de fél úton megjelent Hoya, így muszáj voltam köszönni neki.
-Van kaja. Menedzser hyung hozta. - mosolygott.
-Dongwooval már ettünk. De aranyos, hogy szóltál. - puszit adtam az arcára és kikerülve őt bementem a szobámba, és a futonomra dőltem. Hasra fordultam, és úgy feküdtem, persze a vállamra vigyázva.
Hamar el is aludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése